Csanda Sándor: Első nemzedék

A kritika,publicisztika és az irodalomtudomány képviselői - Balogh Edgár és a Sarló

demokratikus irányban keresték, s ez mozgalmuknak talán legnagyobb érdeme. Úgy véljük, a Sarlónak ezt a jelentőségét nem ismerte fel a magyarországi szakemberek egy része — csupán népies provincializmust lát ebben a kisebbségi mozgalomban. A Hét próba elején Balogh Edgár is felveti a kérdést: mi a jelentősége az ő emlékiratának, hisz nem volt népek sorsát irányító uralkodó, sem hadvezér, s végül abban látja a mű értelmét, hogy egy nemzedék sorsáról vall. Mi főként abban látjuk Balogh Edgár munkásságának jelentőségét, hogy az erkölcsi igazság szempontjából, konkrét eseményeken vizsgálja a népek együttélésének és a nemzeti kérdés megoldásának problémáját. Ez olyan kérdés, amely nemcsak nálunk vagy Magyarországon aktuális, hanem — túlzás nélkül állíthatjuk — az egész világon. Egy kisebbség szempontjából mindig igazságosabban és demokratikusabban szokták megfogalmazni a nemzeti és nemzetközi kérdések megoldását, mint egy többségi nemzet szempontjából. A kisebbség helyzeténél fogva demokratikusabb és humánusabb a kölcsönös viszony megoldásában, míg a többségnél, az erősebbnél mindig fennáll az antidemokratizmus, a hegemonizmus lehetősége. A Sarlónak konkrét hatása volt különböző mozgalmakra és egyénekre. Eléggé köztudomású, hogy regös járásaik, szociográfiai vándorlásaik ösztönző hatással voltak a magyarországi népi írók szociográfiai tanulmányaira; volt sarlósok részt vettek a Márciusi Front, a Nemzeti Parasztpárt munkájában, a népiesek különböző folyóiratainak, lapjainak szerkesztésében. A jugoszláviai Bori Imre irodalomkritikus a második világháború előtti baloldali Hidmozgalomról írva mutatja ki a Sarló hatását. A haladó szellemű csehszlovákiai magyar írók, művészek pedig szinte kivétel nélkül kölcsönhatásos viszonyban álltak a Sarlóval. Érdemes volna részletes tanulmányban összehasonlítani a Sarlót a rokon jellegű DAV-val vagy a cseh Levá frontával. A Sarlóval kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, tulajdonképpen milyen jellegű mozgalom volt: nemzetiségi, ifjúsági, cserkész-, politikai, irodalmi, értelmiségi? A Hét próbából ugyan világosan látjuk, hogyan került a Sarló kapcsolatba mindezekkel, de érdeklődési köre mindenekelőtt politikai, társadalmi jellegű volt, s ezen a téren a főiskolások túlzásba is estek. 1932—33-ban Balogh 301