Csanda Sándor: Első nemzedék

A kritika,publicisztika és az irodalomtudomány képviselői - Balogh Edgár és a Sarló

ismertetve megemlíti azt is, hogy a sarlósoknak a parasztkérdésben elfoglalt helytelen álláspontjával külön cikkben foglalkozik majd Az Út. Erre azonban nem került sor, valószínűleg azért, mert a Sarló vezetősége belátta, hogy a kongresszuson hangoztatott nézet — a földosztás helyett a nagybirtok közös, szövetkezeti megművelését propagálni — a Magyar Tanácsköztársaság hibájának megismétlését jelentené. A párt és a Sarló vitájából azt is megfigyelhetjük, hogyan hatott a CSKP kritikája egy nemzeti forradalmi jellegű értelmiségi mozgalom fejlődésére a polgári demokrácia keretei között. A Sarló vezetői egységes csoportot alkotva léptek fel Az Útban. A Sarlóban a nagyrészt főiskolás ifjúságot szakmai érdeklődése szerint csoportosították. Például Horváth Ferenc a parasztkérdés, Jócsik Lajos a közgazdaság, Dobossy László a pedagógia, Csáder Mihály az orvosi szakma, Terebessy János a sport szakértőjének számított. Jócsik marxista kritikusként is fellépett egyes intézményekkel és írókkal szemben. Fiatalok a papi reakció zsoldjában című cikkében a szlovákiai Prohászka-köröket és lapjukat, az Új Életet bírálja. Rámutatott, hogy ebben az időben a szlovákiai prohászkások a haladó ifjúság megnyerése érdekében a sarlósoktól kölcsönvett jelszavakat is hangoztattak. Balogh Edgár cikkeinek egy része szociográfiai irodalmunk első értékes alkotásai közé tartozik, sőt Fábry Zoltán szerint a magyar szociográfia kezdetét jelenti. Balogh Edgár tisztán látott, és határozottan, a marxizmus szemszögéből rögzítette a valóságot. 1934 nyarán írta A harcban nincs megállás című tanulmányát, melyben a Sarló feloszlásának tanulságait elemzi. Ha elvi szempontból vizsgáljuk a Sarló törekvéseit, akkor elsősorban a következő tényezőket kell látnunk mozgalmukban: fiatalos, tiszta szándék, naiv lelkesedés, humanizmus, hivatástudat, messianizmus. A hibák: az illuzionizmus, szubjektivizmus, a szenvedélyesség az előbbiek eltúlzásából fakadnak. A sarlósok mindenekelőtt erkölcsi kategóriákban gondolkoztak, s ez volt az oka, hogy olyan ellenszenvet éreztek A Reggelnél gyakran észrevehető korrupcióval szemben, s ugyanakkor a politikai mozgalmak közt ez vezette el őket a kommunista párthoz. Erkölcsi alapon vetették fel a nemzetiségi kérdést is (ezért érthette meg őket a cseh értelmiség Etikai Mozgalma), a megoldást mindig igazságos és 300