Csanda Sándor: Első nemzedék

A kritika,publicisztika és az irodalomtudomány képviselői - Balogh Edgár és a Sarló

és egy tucatnyi vezetőségi tagot számláló Sarlóból főként Ferencz László, Jócsik Lajos, Peéry Rezső, Terebessy János, Dobossy László, Porzsolt László, Balázs András, Horváth Ferenc dolgoztak Az Útnak. Terebessy és Porzsolt később elszakadtak a párttól, Peéry és mások a köztársasági aktivistákhoz közeledtek, Brogyányi Kálmán és Duka Zólyomi Norbert pedig már előbb a kisebbségi magyar ellenzékiek felé fordultak. Bizonyos időszakban részt vett a szerkesztőségi munkában a Sarlóval szimpatizálók közül Száraz József és Szőke Lőrinc is. Az Útban a sarlósok elhajlásait marxista szempontból bírálták, ezzel hozzásegítették őket, hogy helyzetüket reálisabban ítéljék meg. Az Útban találjuk az első kísérletet a Sarló történetének a párt szempontjából való értékelésére: Both Aladár (Roth Imre álneve): A Sarló kongresszusához. Both a Sarló fejlődésében három korszakot különböztet meg: 1. liberális időszak, 2. a nép közé menés, 3. a szocializmus felé tájékozódás. A Sarló 1931-ben megtartott kongresszusának anyaga később könyv alakban is megjelent: A Sarló jegyében (1932), a ez adott alkalmat arra, hogy egyes pártfunkcionáriusok bírálják a sarlósok nézeteit, s Csehszlovákia Kommunista Pártja pozsonyi kerülete állást foglaljon a Sarlóval kapcsolatban. A Sarló-vita középpontjában az ún. kelet-európai konföderáció kérdése állott. A Sarló vezetői azt állították, hogy ezzel tovább fejlesztik a kommunista pártnak a nemzetiségi kérdésben hangoztatott elméletét: a nemzetek önrendelkezési jogának elvét. Ezt a nézetüket a sarlósok a két fronton folytatott harccal okolták meg: Tiltakozunk a cseh tőkésosztály imperializmusa ellen, nem akarunk örökké meggyalázott kisebbség lenni, de nem ülünk fel a magyar uralkodó osztályok restaurációs törekvéseinek sem. Vissza akarunk kerülni az anyatesthez, de nem akarunk elszakadni a cseh, német, szlovák és ukrán dolgozó testvérektől. Szocialista társadalmi rendért küzdünk, mert csak a szocializmus tudja megteremteni a sértetlen és szabad kelet-európai nemzetek konföderációját. (A Sarló jegyében, 177.) A sarlósok elméletének sarkalatos hibája az volt, hogy egy fiktív Kelet-Európából indultak ki, s nem vették figyelembe, hogy a szocializmusért folyó harcot elsősorban Csehszlovákia országhatárán belül kell megvívniuk. Roth Imre a Sarló kongresszusát 299