Csanda Sándor: Első nemzedék

A kritika,publicisztika és az irodalomtudomány képviselői - Balogh Edgár és a Sarló

gülten — a Sarló-mozgalom a maga „etnográfiai szocializmusával" éppen úgy innen eredt, mint az önképzőkörök megújhodása, a szocio­gráfiaifelmérések és szociológiai szemináriumok rendszere, a független diáksajtó, a szláv—magyar testvériség programja és a kelet-európai népek szövetkezését jelképező Petőfi-koszorú. (Hét próba, 1965, 21.) Az író a mozgalom történetét megörökítő emlékiratában, a Hét próbában a Sarló részben megőrzött levéltárának dokumentu­mait, egykorú újságcikkeket és könyveket megidézve, történeti sorrendben adja elő a mozgalom fontosabb eseményeit. 1926-ban a kormánykörökkel megegyezést kereső magyar földesúr és poli­tikus, Szent-Ivány József birtokán országos cserkésztábort rendez­nek, s ekkor már tábori újságot is adnak ki Ércliliom elnevezéssel (kézzel írva, egy példányban). A humánus és nemzeti eszmék jegyében induló mozgalom elsősorban a kisebbségi magyar lírában találja meg saját ideáinak kifejezését, mindenekelőtt Mécs László, Ölvedi László, Győry Dezső költészetében. Győrynek A Mi Lapunk nevű cserkészfolyóiratban közzétett lírai önvallomása, a Kisebbségi géniusz egy időre szinte a mozgalom programjává válik; 1927-ben egy újabb írói triász lesz az ifjú cserkészek példa­képévé: Ady Endre—Móricz Zsigmond—Szabó Dezső. Ebben az évben a Szent György Kör további két helyi szervezetének (brünni, pozsonyi) megalakulásával a mozgalom országossá válik, s körlevelében új programot hirdet meg. 1928 augusztusa határkő a főiskolás cserkészek életében: ekkor alakultak Sarlóvá egy Gombaszög melletti táborban. 1928-tól kezdve folyóirat formában rendszeresen kiadják röpiratukat, a Vetést: két év alatt négy száma jelent meg. A Sarló történetében ettől kezdve egy-egy heves vita, összecsapás jelzi a mozgalom fejlődésének újabb állomásait. A Vetés körül robbant ki az első: a nemzetiségi „sérelmekből" politikai magatartást kovácsoló idősebbek nem tudták megbocsátani az ifjúságnak, hogy a nemzeti eszméktől a szociálisak felé távolodik. Szinte lehetetlen röviden összefoglalni, hány neves személyiség­gel, párttal, mozgalommal kerültek a sarlósok kapcsolatba vagy összetűzésbe, s a rendkívül bonyolult viszonyok ismertetése némi betekintést nyújt az akkori csehszlovákiai, magyarországi és részben európai ifjúsági mozgalmakba is. A sarlósok figyelme — 297

Next

/
Thumbnails
Contents