Csanda Sándor: Első nemzedék

A csehszlovákiai magyar sajtó és könyvkiadás a két világháború között

könyv kiadására, jórészt személyes ismeretség, pártfogás alapján. A rendszeresebb magyar könyvkiadás a kassai Kazinczy Társaság kezdeményezésére indult meg a berlini Voggenreiter­Verlag magyar osztályán (valószínűleg magyarországi kormánykörök és az ellenzéki magyar pártok anyagi támogatásával). Több ismert írónk könyve jelent itt meg, mint például Ölvedi László: A bányász éneke, Mécs László: Rabszolgák énekelnek, Egri Viktor: Pierre találkozása, Darkó István: Zúzmara és hasonlók. A kiadást a berlini egyetem akkori magyar lektora, Farkas Gyula irányította. 1927-ben Sziklay Ferenc Kassán megszervezi a Kazinczy Társa­ság kiadóvállalatát, amely a berlini kiadás folytatását és tovább­fejlesztését szolgálta. Állandó előfizetőkre támaszkodva megala­kította a Társaság Könyvbarátainak Egyesületét, amely évente hat kötetet adott ki — jórészt szlovákiai magyar, részben pedig magyarországi és erdélyi írók alkotásait. Mivel a kiadóban a jobbol­dali magyar pártok befolyása és támogatása érvényesült, radikálisan baloldali vagy szocialista szellemű művek itt nem jelenhettek meg, de számos mérsékelten haladó, polgári humanista író művét adta ki, pl. Darkó Istvánét, Győry Dezsőét, Egri Viktorét, Szombathy Viktorét, Sebesi Ernőét, Sziklay Ferencét. 1933-ban a kiadó anyagi válságba került, s székhelyét Tornaijára áttéve, kisebb szünetekkel 1938-ig folytatta tevékenységet. A műveket átlagosan kétezer példányban adták ki, s itt jelent meg a legtöbb csehszlo­vákiai magyar irodalmi alkotás, Magyarországról pedig a népi írók néhány műve. Több progresszív magyar és szlovák könyv jelent meg az eperjesi Globus nyomdához tartozó Pallas Kiadó és Könyvkereskedés gondozásában is. A főként marxista szellemű lapkiadással foglal­kozó vállalkozás adtakiaDAV-ot, a Szovjetföldet, Az Űtat s Fábry Zoltán és a davisták első könyveit is. A nyomda melletti könyv­kiadást Albin Schein-Babej irányította. A magyarországi kiadók közül a Franklin Társulat adott ki 1935-ben egy tízkötetes szlovákiai magyar könyvsorozatot, amely­ben akkori legjobb elbeszélőink, regényíróink alkotásai találhatók meg. A könyveken a kiadó megjelölése néha csupán formális, névleges, s az igazi kiadó az a politikai érdekeltség volt, amely a szükséges anyagi támogatást nyújtotta (a „nemzeti" szellemű 23

Next

/
Thumbnails
Contents