Csanda Sándor: Első nemzedék
A csehszlovákiai magyar sajtó és könyvkiadás a két világháború között
kiadványokhoz a horthysta, az aktivistákéhoz pedig a csehszlovák kormánykörök). Az előbbiek Gömöry János és mások visszaemlékezése szerint főként a Kazinczy Kiadót támogatták, az utóbbiak pedig az Eugen Prager Könyvkiadót. A pesti születésű Práger Jenő a Magyar Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, s ott 1930-tól német nyelvű könyveket adott ki. Mivel az ausztriai könyvek behozatalát a csehszlovák hatóságok engedélyezték (a magyarországiakat tiltották), itt néhány magyar könyvet is megjelentetett, s ezeket (hasonlóan a bécsi magyar emigránsok lapjaihoz) főként a szlovákiai magyar olvasók közt terjesztették. Práger 1935-től kezdve már Pozsonyban, majd Prágában él, s itt adja ki magyar és részben német nyelvű könyveit, melyeknek jó részét Magyarországról emigrált írók írják vagy fordítják. A kormányköröket megnyerő szándékára jellemző, hogy először vezető csehszlovák politikusok írásait adja ki: Masarykét (öt kötetben), Benesét, Hodžáét, Dérer Ivánét, de rövidesen megjelentet világhírű szocialista és következetesen haladó alkotásokat is: Karel Čapek, Ilja Ehrenburg, Mihail Solohov, John Dos Passos, Egon Erwin Kisch, Ivan Olbracht, Vladislav Vančura és mások műveit. A könyvek többségét haladó cseh szerzőktől fordították, magyar eredetit csak kivételesen adtak ki (Révész Béla, Sándor Ernő, Bodnár István), de számos szovjet és haladó világirodalmi alkotás Pragernál jelenik meg először magyar fordításban, s ezeket illegális úton Magyarországra is eljuttatják. Mindössze öt, de átlagon felüli könyvet tudott kiadni a Barta Lajos szervezte írók Kiadóvállalata: Barta Lajos, Egri Viktor, Szucsich Mária, Sándor Imre regényeit és Mihályi Ödön verseskötetét. 1937-ben Tamás Mihály vezetésével megalakult Pozsonyban a Tátra Lap- és Könyvkiadó, amely színvonalas és haladó szellemű vállalkozásnak ígérkezett. Kiadványai közül legnevezetesebb a Tátra Almanach; Szlovenszkói városképek (Kassa, Érsekújvár, Eperjes, Losonc, Lőcse). 1938 nyarán a magyar nacionalisták Tamás Mihályt elbocsátották, s a kiadó vezetését saját hívükre, a kevésbé tehetséges Földes Györgyre bízták. Kísérletet tett a szervezett könyvkiadásra a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság is, de a tervezett tizenkét műből 24