Csanda Sándor: Első nemzedék

Az elbeszélő irodalom - Sellyei József

Sellyei aktivista író volt, a kormánypárt lapjában közölte legsikerültebb művét, a Nádas házak című kisregényét, 1931-ben. Ez a megkapó realista alkotás a Sellyeire jellemző bátor szókimondással, a problémák gyökereit feltárva ábrázolja a falu egyik súlyos átkát: a vagyonhajhászást. A mű a parasztok kielégíthetetlen földéhségének, az erkölcsöket, az emberi kapcsolatokat eltorzító kapzsiságnak és a szerelemnek a drámai küzdelmét ábrázolja. Sellyei elítéli a mammonért folyó erkölcstelen harcot, de egyszersmind megérti és az osztódó földek koncepciójával magyarázza ezt a nyomorú jelenséget. Hántó Miklós, aki özvegyember, levelet ír egy özvegyasszonynak, s közli vele, hogy ha felesége akar lenni, küldje el hozzá egyik fiát a házasság feltételeinek megbeszélésére. Az odaküldött legény első kérdése, hány holdat íratna át a férfi a vagyonából az ő anyjára, ha az hozzámenne feleségül. Az özvegyember meg sem ütközik azon, hogy a fiú földért árulja az anyját. A cselekmény másik szálában egy elzüllött szegény asszony megöli első férjétől származó fiát, hogy vagyonát megkaparinthassa. Az író feltűnő lélektani biztonsággal ábrázolja azt is, hogy ez a bestialitássá fajuló vagyonhajhászás miként vezet öngyilkossághoz. Hántó Miklóst a szép Eszter szerelme döbbenti rá, hogy a vagyonnál igazabb, nagyobb érték is létezik. A csehszlovákiai magyar kommunista lapok közül Az Út és a Magyar Nap közölte Sellyei írásait. Különösen sok cikke, karcolata jelent meg a Magyar Napban, melynek egyik szerkesztőjét, Vass Lászlót baráti kapcsolat fűzte a szlovákiai magyar parasztíróhoz. Higgye el, ott van a mi helyünk, olyan lapnál, ahol az elnyomott formák között élő emberek, tehát a parasztok jövőjét is építik — írja Sellyei a Magyar Napról parasztíró társának, Veres Vilmosnak. 1938 őszétől, Dél-Szlovákia elcsatolása után Sellyei életkörülményei is megnehezedtek. írásait sorra visszaküldik a pesti folyóiratok és könyvkiadók, az első köztársaság idején kifejtett baloldali tevékenységéért feketelistára került. Csupán a radikalizálódó „népi" írók lapja, a Szabad Szó és a Kelet Népe közöl tőle kisebb epikus alkotásokat. Kiújuló tüdőbaja 1941 áprilisában végzett a szlovákiai magyar parasztság életének leghivatottabb ábrázolójával. írói hagyatékából 1957-ben adtak ki válogatást Nádas házak címmel, e sorok írójának előszavával. 223