Csanda Sándor: Első nemzedék

Az elbeszélő irodalom - Sziklay Ferenc

központtól elsodródott szlovákiai magyar íróknak, művészeknek szükségük van. Szükség van arra, hogy a Kazinczy Társaságot az új viszonyoknak megfelelően és a szlovákiai magyar tudományos és szépirodalmi élet, valamint képzőművészet ápolása vagy talán helyesebben megteremtése érdekében használják fel. Tehát az elgondolás alapján Sziklay a Szlovákiában élő írókat és művészeket a Kazinczy Társaság irodalmi, tudományos és képzőmővészeti szakosztályaiba tömörítette. Kassának ez a sok reményre jogosító kulturális fellendülése rövid ideig tartott, és Sziklay munkája, így a Kazinczy Irodalmi Társaság is, csődbe jutott. Kassa nem vált a szlovákiai magyar kultúra centrumává. Az 1930-as évtized elején egy vesztett csatatér képéhez volt hasonló Kassa kulturális élete. Ennek a romlásnak megvolt az oka. (Emlékeim egy letűnt világból, Bp., 1964.) Sziklay Ferenc másik vállalkozása a Szlovákiai Magyar Kulturális Egyesület (SZMKE) létrehozása volt. Magyar közművelődési egyesület létesítésére még 1920-ban történnek kísérletek Komáromban, előbb Szlovákiai Magyar Népszövetség, majd Szlovákiai Magyarok Szövetsége néven, de a hatóságok egyiket sem hagyják jóvá. Amikor az ügy Sziklayhoz kerül, 1925-ben lefordítja a Csehországban már jóváhagyott német kultúrszövetség alapszabályait, s így a hivatalos szervek 1928-ban a szlovákiai magyarok számára is engedélyeznek hasonló szervezetet. Az SZMKE-nek 1938 végéig mintegy kétszáz helyi szervezete alakult meg, melyek művelődéspolitikai irányítására erős befolyást gyakorolnak a kisebbségi magyar nacionalista pártok. Sziklay Ferenc irodalmi tevékenysége rendkívül sokoldalú: ír költeményeket, tanulmányokat, regényeket, elbeszéléseket, újságcikkeket, drámát. Elsősorban epikusnak tekinthetjük, de nagyfokú közéleti elfoglaltsága miatt alig volt ideje művei alaposabb érlelésére. A szlovákiai magyar regény megszületését jelzi első jelentősebb szépprózai alkotása, a Hangzatka (1924). Ebben hiteles életrajzi motívumok felhasználásával egy cseh származású magyarországi zeneszerző, Csermák Antal életét ábrázolja. Csermák élete egyúttal a magyar földön élő zseni sorsát példázza: az igazi művészi tehetség nem talál megértésre és megbecsülésre, elparlagiasodik és összetörik a mostoha viszonyok közt. A romantikus szerelemmel bonyolított történetben Sziklay 217