Csanda Sándor: Első nemzedék

Az elbeszélő irodalom - Sziklay Ferenc

jól ábrázolja a nagy művész és a kicsinyes körülmények ellentétét, a főhős nem válik sorsának kovácsává, hanem szenvedő alanyává. Csermák Antal életpályája többször párhuzamba vonható egy másik zeneszerzőével, Lavottáéval: Hja, őt is megverte az Isten, ha zseninek született Magyarországon. A lírai indítású regény befejezése elnagyoltnak, vázlatosnak tűnik fel: az író krónikás egyhangúsággal mondja el Csermák lezüllését és pusztulását. Eszmei mondanivalója határozottan pozitív, ahogy Fábry Zoltán is megállapította: Sziklay szemet akar nyitni: mindenki számára hozzáférhetővé tenni — a magyar kiválasztottak, a messiások arcpirító sorvadását. (Kúria, kvaterka, kultúra, 66. 1.) Következő elbeszélő műve, A fekete ember című ifjúsági regény a mohácsi vész korát ábrázolja. A rövid terjedelmű alkotás Cserno Jovan rablóvezér kegyetlenkedéseit és kalandjait mutatja be; eszmei mondanivalójával a pártoskodást, az önző érdekek érvényetítését ítéli el. Újságírói rutin és fantasztikum iránti érdeklődés tükröződik A világ ura (1929) című, kevésbé sikerült regényében. A mű társadalmi hátterét a kapitalizmus világának szenzációt és üzletet hajhászó hajlamai alkotják, de a történet naiv detektívregényekre emlékeztet, s a jellemrajzok is felületesek. Egy francia csillagász új üstököst fedez fel, s feltételezi, hogy ez összeütközik a földdel. Egy bécsi üzletember úgy akarja hasznosítani ezt a felfedezést, hogy egy óriási gyárat létesít, amely maszkokat készít a földet majd elborító üstökösgázok elleni védekezés céljára. A szélhámos üzletember spekulációi azonban kudarcba fulladnak. Sziklay nagyobb igényű regénye, A jöttment (1932) életrajzi motívumokat tartalmaz, a színhely tanári pályájának első állomása, Pozsony. A fiatal, idealista tanár belecsöppen egy előítéletekben megcsontosodott gimnáziumi tanári karba. Az igazgató elgáncsolja a nemes szellemi törekvéseket, a tanártársak nem állnak hivatásuk magaslatán, de a főhős itt ismeri meg az igaz barátságot és szerelmet is. A regény társadalomrajza, többek között a nemzetiségi mozgalmak bemutatása, konzervatív-humanista jellegű. Illés Endre a Nyugatban közölt szigorú kritikájában azt írja a könyvről, hogy két mintája is van: az Elnémult harangok és Kaffka Margit regénye, az Állomások. Sziklay irodalmi tevékenységének egészét jellemzi Lelkes Tibor az Új Magyar Múzeumban, 1944-ben közölt tanul218