Csanda Sándor: Első nemzedék

Az elbeszélő irodalom - Egri Viktor

intézkedések részletes elbeszélését könyvkiadásunk 1963 előtt nem tette lehetővé. Valószínű, hogy az író ez irányú szándéka is csak a lehetőségek megteremtése után ébredt fel. Ha Egrinek ezt a könyvét az ötvenes években megjelent hasonló témájú társadalmi regényekhez hasonlítjuk, azt is észre kell vennünk, hogy társadalomszemléletünk fejlődik, bizonyos történelmi események megvilágítása egyre közelebb kerül az objektív igazsághoz. Művének érdeme, hogy a néhány évvel ezelőtt írt történelmi értekezéseknél és regényeknél tárgyilagosabban ír számos eseményről, ugyanakkor ez a történészek álláspontjához való ragaszkodás magában rejt számos sematikus buktatót is, s mivel nem törekedett egyéni történelemszemléletre, műve nem is lehet mentes bizonyos sablontól. Az író további művei: Agnus Dei (regény, 1969), Festett világ (színházi regény, 1974), életrajzi trilógia: Angyalbőrben (1976), Társakkal és társtalanul (1978), A hallgatás évei (1980); elbeszélésgyűjteményei: Ártatlanok igazsága (1954), Keserű égbolt (1960), Emberközelben (1967), Eszter, Bella és a többiek (1971); öt színdarab : A Gedeon-ház, Élni kell, Közös út, Házasság, Ének a romok felett (1957); kritikái: Tiszta források (1972), Csendes esték vallomása (1973), A rivalda fényében (1975). Egri Viktor a csehszlovákiai magyar széppróza jeles képviselője. Alkotásainak legnagyobb erőssége fejlett írói stílusa és cselekménybonyolító tehetsége. Értékes műveit azonban gyakran kevéssé érett, vázlatos alkotások követik, s a művészi alkotás nehézségeit néha a rutin segítségével kerüli meg. 198