Csanda Sándor: Első nemzedék

Az elbeszélő irodalom - Egri Viktor

elolvasta valamennyit, szerelemre lobban a szövetkezet elnöke iránt. A keret kissé sematikus, az idézett befejezés happy end-szerű, de a mű lényegét a hős 1934—1964 közti élettörténete alkotja. Takács Ferenc 1934-ben egy becsületes zsidó család, Wagnerék ruhakereskedésébe kerül inasnak, majd segédnek. A városban megismerkedik a humanista eszmékkel, a fasizmus uralomra jutása után megrázó tragédiát él át a zsidók elhurcolásakor. Mint Tisóék Szlovák Államának katonája kapcsolatba kerül a partizánokkal, részt vesz a Szlovák Nemzeti Felkelésben, súlyosan megsebesül, egy szovjet katonai kórházban fél kezét és lábát amputálják. A felszabadulás után mint a partizánszövetség és a kommunista párt funkcionáriusa küzd a reakciós elemekkel, átéli a szlovákiai magyarokat érintő diszkriminációs intézkedéseket, majd egyenjogúsításukat. Közben megházasodik, de házassága súlyos válságba kerül, hosszú, idegölő pereskedés után elválik. Hazamegy szülőfalujába, segít a termelőszövetkezet megszervezésében, majd ennek elnökeként a szocialista építőmunka számos akadályán küzdi át magát. Szó van naplójában szinte minden többé-kevésbé jelentős történelmi eseményről, például az Új Szó megjelenéséről, a CSEMADOK-ról, a kulturális életről, az ifjúság számos problémájáról. A Megmondom mindenkinek a történelmi-társadalmi regények azt a változatát képviseli, mely bizonyos műfaj könnyítést s egyúttal megkötöttséget is jelent. A könnyítés abban áll, hogy az írónak nem kell kitalálnia a történelmi eseményeket, adott társadalmi és történelmi körülmények közt szerepelteti hősét, s ennek cselekedetei bizonyos összhangban vannak a társadalom fejlődéséveL A megkötöttség ugyanebből a tényből származik: az adott társadalom szemlélete nem mentes szubjektív, torzító nézetektől, mert nincs távlata önmaga szemléléséhez, az író pedig nem tud vagy nem is akar bizonyos köztudattól, társadalmi szemlélettől eltérni. így a szubjektív tévedések lehetősége annál nagyobb, minél közelebb állnak az események a mához. Egri regényében a két világháború közti időszakkal és a második világháborúval foglalkozó fejezetek tekinthetők hitelesebbeknek. A mű mégis a felszabadulást követő évekről mondja a legtöbb újat, mert a szlovákiai magyarokat 1945—48 között érintő diszkriminációs197