Csanda Sándor: Első nemzedék

Az elbeszélő irodalom - Barta Lajos csehszlovákiai munkássága

BARTA LAJOS CSEHSZLOVÁKIAI MUNKÁSSÁGA A Magyarországról emigrált írók közül a két világháború között elsősorban Barta Lajos fejtett ki nálunk rendkívül jelentős irodalmi és publicisztikai tevékenységet. Az új Magyar Irodalmi Lexikon szerint 1934-ben költözött Pozsonyba, de az igazság az, hogy már a húszas években többet tartózkodott itt, mint Bécsben, és írásainak nagyobb részét is Csehszlovákiában adta ki. Főként a progresszív kormánypárti napilapban, A Reggelben publikált, de jelentek meg írásai a kommunista lapokban is, noha ezzel mindig kockáztatta a kiutasítás veszélyét, mert nem volt csehszlovák állampolgársága, s az emigránsoktól a hatóságok könnyen megvonták a tartózkodási engedélyt, ha észrevették, hogy magatartásuk nem egészen lojális. Több könyvet adott ki, és vezető szerepe volt néhány progresszív folyóirat megindításában is, ezek azonban anyagi nehézségek miatt nem lehettek hosszú életűek. 1878-ban született egy félreeső kis falucskában, a baranyai Kistapolcán, ahol apja kocsmáros volt. Magyar és szerb szegényparasztok, zsidó kispolgárok és német gazdák közt nőtt fel, s falusi élményei nyomot hagytak szinte egész életművén. Publicisztikai és irodalmi alkotásainak legnagyobb részében a földmunkások és a parasztok elesettségének, szerencsétlen sorsának megváltoztatásáért küzd szocialista hittel és tudatossággal. Már a XX. század elején a forradalmi gondolatot szolgálta írásaival: Ady Endre, Móricz Zsigmond és Kaffka Margit méltó kortársa volt. Irodalmi alkotásainak és publicisztikájának egyik legjellemzőbb vonása, hogy felismeri és ábrázolni tudja a keletkező magyar kapitalizmusban az elembertelenedést és elidegenedést. A középiskolát Pécsett végzi, utána beiratkozik a budapesti bölcsészkarra, de nem lép tanári pályára, hanem újságíró lesz. Előbb Pécsett, majd Kassán szerkesztő, s 1910-ben kerül fel Pestre az egyik legjelentősebb 147 i