Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása
II. Kisebbségi Golgota
donát képezték, akiknek vagyona egyébként nem esett volna konfiskáció alá. Az új jogszabály azt is elrendelte, hogy a konfiskációs bizottság 1948. június 30ig köteles megállapítani, kiket kell német, illetve magyar nemzetiségű személyeknek, valamint a szlovák és a cseh nemzet, illetve a Csehszlovák Köztársaság árulóinak és ellenségeinek tekinteni. Időközben szükségessé vált, hogy a nemzeti tanács vagyonelkobzással kapcsolatos rendeletei egységes szerkezetben jelenjenek meg. Ez a földművelés- és reformügyi megbízott 1947. december 24-én kelt hirdetményével történt meg, amely 1948. január 8-án 1. számmal jelent meg a nemzeti tanács hivatalos lapjában. A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. évi 104. számú, 1946. évi 64. számú és 1947. évi 89. számú rendelete hatályos rendelkezéseinek egységes szövegét publikálta 6 5. A Megbízottak Testülete 1945. október 22-én kibocsátott egy jogszabályt (az SZNT Rendeleteinek Tárában 129. számmal jelent meg), amely az SZNT 1945. augusztus 23— i 95. számú rendeletének végrehajtását segítette elő. Rendelkezése szerint a földreform céljára térítés nélkül el kellett kobozni azokat a mezőgazdasági ingatlanokat, amelyek tulajdonosai elhanyagolták földjük művelését vagy nem szolgáltatták be a kirótt gabonamennyiséget, nemzetiségre és állampolgárságra való tekintet nélkül. Azoknak a földingatlanát kell konfiskálni, akik az 1945. évi 33. számú köztársasági elnöki alkotmánydekrétum szerint elvesztették állampolgárságukat 6 6. További diszkriminatív intézkedéssel a Megbízottak Testülete hozakodott elő 1946. május 31-én, az SZNT 1945. évi 104. számú és 1946. évi 64. számú rendeletével kapcsolatban. Úgy határozott, hogy az említett jogszabályok szerint elkobzott mezőgazdasági birtokok állandó alkalmazottait kártérítésben kell részesíteni. A kártérítés azonban csak azoknak a cseh, szlovák vagy más szláv nemzetiségű állampolgároknak járt, akik nem voltak árulói és ellenségei a szlovák és a cseh nemzetnek, illetve a csehszlovák államnak 6 7. Prága valamivel később, az 1945. június 31— i 12. számú köztársasági elnöki dekrétummal intézkedett a németek és a magyarok mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról, de csak a cseh országrészekben. E szerint is azonnali hatállyal és térítés nélkül kellett elkobozni minden olyan mezőgazdasági birtokot, amely német és magyar nemzetiségű személyek tulajdonát képezte, tekintet nélkül azok állampolgárságára. A dekrétum hasonlóképpen határozta meg az érintettek körét, mint a Szlovák Nemzeti Tanács rendeletei. Figyelemre méltó a 7. § rendelkezése, amely szerint a Nemzeti Földalap gondozásába került mezőgazdasági ingatlanokból csupán szláv nemzetiségű személyeknek szabad földet juttatni 6 8. Ugyancsak cseh, szlovák vagy más szláv nemzet tagjai tarthattak igényt az említett dekrétum alapján elkobzott ingatlanokra 6 9. A „konfiskációs intézkedésekre" az 1945. október 25-/108. számú köztársasági elnöki dekrétum tette fel a koronát. Országos hatályú volt. Az 1. szakasz szerint térítés nélkül kellett konfiskálni, ha ez még nem történt meg, a Csehszlovák Köztársaság javára mindazt az ingatlan és ingó vagyont, amely a német 98
