Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása
II. Kisebbségi Golgota
és a magyar megszállás tényleges megszűntekor a Német Birodalom, a Magyar Királyság, közjogi személyek (a német és a magyar közjog szerint), a Német Nemzetiszocialista Párt, magyar politikai pártok és egyéb szervezetek, vállalatok, intézmények stb., valamint más német és magyar jogi személyek tulajdonában volt vagy még van; kivéve azokét, akik igazolták hogy hűek maradtak a Csehszlovák Köztársasághoz, soha nem vétettek a cseh és a szlovák nemzet ellen, tevékenyen részt vettek a köztársaság felszabadításában, vagy üldöztetést szenvedtek a fasiszta önkény idején, s végül azoknak a természetes személyeknek 7 0 a tulajdonát, akik a Csehszlovák Köztársaság állami szuverenitása, önállósága, egysége, demokratikus köztársasági államformája, biztonsága és védelme ellen tevékenykedtek vagy más személyeket ilyen tevékenységre bujtogattak, esetleg igyekeztek megtéveszteni, s akik bármilyen módon szándékosan támogatták a német és a magyar megszállókat, a köztársaság fokozott veszélyeztetettsége idején elősegítették a németesítést és a magyarosítást, ellenséges magatartást tanúsítottak a Csehszlovák Köztársaság, illetve a cseh és a szlovák nemzet ellen, valamint azoknak a személyeknek a tulajdonát, akik elnézték a vagyonukat vagy vállalatukat igazgató személyek ilyen tevékenységét. A dekrétum nem érintette azokat a mezőgazdasági ingatlanokat, amelyeket az 1945. évi 12. számú dekrétum, valamint a Szlovákiában hatályos hasonló jogszabályok alapján konfiskáltak. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a belügyminiszter 1946. december 12— i 241. számú hirdetményét sem 1 1. A konfiskált kisipari vállalatok és családi házak elosztását az 1947. február 14— i 31. számú törvény szabályozta. Végrehajtására Az 1947. június 17— i 106. számú kormányrendeletet és az 1947. szeptember 2-i 163. számú kormányrendeletet adták ki. Ezt a jogszabályt módosította az 1948. április 20— i 89. számú kormányrendelet, majd az 1949. február 15— i 32. számú kormányrendelet, amelynek alapján a belügyminiszter az 1949. március 19— i 97. számú rendeletével publikálta a törvénytárban az említett kormányrendeletek hatályos szövegét. Az „ellenség" elkobzott birtokainak telekkönyvezését és a földjuttatásokkal kapcsolatos néhány jogviszony rendezését az 1947. május 8-i 90. számú törvény szabályozta. A vagyonelkobzással függenek össze még a következő fontosabb jogszabályok: — a konfiskált mezőgazdasági birtokok alkalmazottainak és családtagjainak elhelyezéséről szóló 1947. január 30-i 16. számú törvény, amely csak a cseh országrészekben volt hatályos; — a földjuttatással kapcsolatos 1948. március 21— i 46. számú törvény és a vele összefüggő 1949. július 12— i 192. számú kormányrendelet; — az SZNT 1945. évi 4. számú rendeletének végrehajtására kiadott 1945. március 10— i 24/1945 U. v. számú hirdetmény, — a Belügyi Megbízotti Hivatal 1945. április 8-i (1009/1946 Ú.v. számmal publikált) hirdetménye, amellyel a belügyminiszter közzétette 1946. február 7-i irányelveit az 1945. október 25— i 108/1945 Zb. számú elnöki dekrétum végrehaj99
