Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása

I. A magyar- és németellenes diszkrimináció szellemi genezise

B. A szlovák fasizmus „genetikai kódjának" átörökítése az „új" csehszlovák nemzetállamba G. Kovács László A SZLOVÁKIAI MAGYARSÁG A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ÉVEIBEN 1939—1945* A második világháború alatt is Szlovákiában — az akkori Szlovák Köztársaságban — maradt magyarok élete és sorsa ma is megszívlelendő tanulságokat kínál és számos figyelemre méltó példával, noha helyzeténél, létszámánál fogva sem politikai, sem gazdasági, sem kulturális téren nem játszhatott fontos szerepet, s nem befolyásolhatta lényegesen a szlovák állam történetének alakulását. Mindamellett korántsem volt jelentéktelennek nevezhető: kialakította saját társadalmi és kulturális életét, létrehozta saját szervezeteit, s nem utolsósorban részben meghatározta a Magyarországhoz - s közvetve Németországhoz - fűződő viszony alakulását, egyszerre volt a szlovák politikai élet irányítóinak kezében túsz és ütőkártya. A Szlovák Köztársaság jellege A horogkeresztes zászló árnyékában „újjászerveződő'" Európa e különös sorsú kisállama 1939. március 14-én jött létre, miután Hlinka Szlovák Néppártjának (Hlinková slovenská ludová strana - HSĽS) elnöke, dr. Jozef Tiso tájékoztatta a szlovák parlamentet az előző napon Berlinben Hitlerrel folytatott tárgyalásairól: a plébánosból lett politikust hallgatva a jelenlévők előtt nyilvánvalóvá vált, hogy Hitler válaszút elé állította a szlovákokat: vagy megragadják az önálló állam kikiáltására kínálkozó „történelmi" lehetőséget, vagy pedig a sorsukra hagyja őket...Mint köztudott, Szlovákia vezetői már az autonómia 1938. október 6-án történt kihirdetése óta az önállóságot tekintették a fejlődés következő lépcsőfokának, csupán a fejlődés ütemét s a módszereket illetően voltak eltérések a mérsékelt és a radikális szárny között. Március 14-én azonban az evolúció mellett lándzsát törő mérsékeltek is a kínálkozó lehetősét megragadására voksoltak... Az 1939. március 14-én létrejött állam formáját tekintve köztársaság volt, egyike Európa fasiszta diktatúráinak. A rendszer arculatát mindenekelőtt a klerikális konzervativizmus, a nacionalizmus, az antiszemitizmus, a németek iránt kényszerűségből és „pragmatikus" megfontolásból tanúsított szervilizmus, 49