Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása

I. A magyar- és németellenes diszkrimináció szellemi genezise

lár minden pártnapon, minden nagyobb politikai nyilatkozatában kitért a cseh kérdésre és hangsúlyozta, hogy a német nemzet nem tűri a tőle elszakított fajtestvérek nyomorgatását, sanyargatását, kizsákmányolását, hogy mindjobban, mind fenyegetőbben közeledik az utolsó óra, amelyben vissza kell kapniok szabadságukat, emberi életlehetőségeiket, sőt jólétüket. Prága ezekre a figyelmeztetésekre csak újabb határerődök építésével, fegyverkezéssel, katonai szerződések megújításával és kiterjesztésével válaszolt. A legtöbb görcsös erőfeszítés a szovjetsegítség valóraváltására irányult; a Felvidéken tucatszámra épültek a repülőterek a veszély órájában majdan érkező szovjet légirajok számára, előkészítették a szovjethadsereg bevonulásának tervét és lehetőségét a Csehszlovák Köztársaság védelmére. Csehország a Szovjet előretolt erődítésévé épült ki Közép-Európa szívében, megdöbbenést, nyugtalanságot keltve az egész művelt világon mindenütt. „Csehszlovákia a Szovjet repülőgépanyahajó", állapította meg valamelyik nagy angol napilap, és az európai nemzetek sorra belátták, hogy Prága felől végső veszedelem fenyegeti őket. A Csehszlovák Köztársaság földje nyugatról kelet felé elnyúló, hosszú folyosót jelentett, amelyen át a keleti barbárság hullámai bármely pillanatban rázúdulhatnak Közép-Európára. (...) Konrád Henlein karlsbadi pontjai ... A szudétanémetek követeléseit Konrád Henlein, a szudétanémet párt vezére 1938. április 24—én Karlsbadban foglalta össze és hozta nyilvánosságra. A karlsbadi nyolc pont még nem irányult a csehszlovák állam felbomlasztására és szétzúzására; Konrád Henlein német honfitársai számára a szabadságot és egyenjogúságot, az emberi életfeltételek minimumát követelte a köztársaság keretein belül. Ezek a karlsbadi pontok a következők: 1. A teljes egyenjogúság és egyenrangúság helyreállítása a német népcsoport és a cseh nép között. 2. A szudétanémet népcsoport elismerése jogi személynek. 3. A német települési terület elismerése és meghatározása. 4. A német önkormányzat felépítése a német települési területen a közélet minden vonatkozásában. 5. Törvényben szabályozott védelmi intézkedések azoknak az állampolgároknak a javára, akik népcsoportjuk települési területén kívül élnek. 6. A szudétanémetséggel szemben 1918 óta elkövetett jogtalanságok kiküszöbölése és a jogtalanságokból származott károk jóvátétele. 7. A „német területen német közalkalmazottak" alapelv elismerése és megvalósítása. 8. Teljes szabadság a német népcsoporthoz való tartozás és a német világnézet megvallására. Ma, amikor az időközben lezajlott eseményeken át nézünk vissza a karlsbadi pontokra és az egész akkori helyzetre: nem tudjuk megérteni a prágai kormány rövidlátását, sőt teljes vakságát a történtekkel szemben. Prága változatlanul, mereven folytatta hatalmi politikáját, Prága háborúra készült, abban a reményben, hogy hatalmas szövetségesei segítségére sietnek és megvédik minden német követeléssel, vagy támadással szemben. Prága elszánta magát arra, 40