Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása

VI. A doukmentumok nem néma tanúk többé

nyomozást rendelt el ellene. Pozsony felszabadulása után letartóztatták és kiadták a Szovjetuniónak. Oroszországban 10 évi fogságra ítélték (1993-ban az orosz szervek az ítéletet semmisnek nyilvánították). Eközben Szlovákiában „hazaárulóként" halálra ítélték. Esterházy két év elteltével súlyos betegen tért vissza Oroszországból, és 1957ben betegsége következtében a mirovi börtönben meghalt. A harmincas évek árnyéka Esterházyra is rávetődik. Elsősorban azt róják fel neki, hogy nyíltan érdekelt volt abban, hogy Szlovákia magyarlakta területei Magyarországhoz kerüljenek. Szorosan együttműködött a magyar kormánnyal, informálta a diplomatákat. Esterházy hibái politikai hibák, s ezért ezeket nem kell „kriminalizálni" (bűnténnyé nyilvánítani). Bizonyos politikusokat a politikai hibák az emberiesség elleni bűntettekbe sodorták — bizonyos, hogy Esterházy János nem tartozik e politikusok közé. Feldolgozta Peter Bálik SME, 1995. dec. 28. 6. (a szerző a Sme állandó munkatársa) 25. SZÁMÚ DOKUMENTUM Német-cseh közeledés A bonni külügyminisztérium szóvivője megerősítette, a cseh-német történelmi múlt vitatott kérdéseiről folyó tárgyalásokon haladást sikerült elérni. Német kormánykörökben azzal számolnak, hogy a közeljövőben aláírják a megbékélésről szóló közös nyilatkozatot. A szóvivő a részletekről nem kívánt tájékoztatni, mert a felek a megállapodás létrejöttéig szigorú titoktartásban állapodtak meg. A Mladá Fronta Dnes tegnapi száma jól értesült forrásokra hivatkozva azt állította, hogy kölcsönös engedmények árán máris sikerült tető alá hozni a cseh-német megbékélési nyilatkozat teljes szövegét. A lap úgy tudja: a dokumentumban a cseh fél egyebek közt teljes egészében erkölcsileg elítélné a szudétanémetek II. világháború utáni kitelepítésének azt a hullámát, amelyre még a nagyhatalmak kitelepítést jóváhagyó potsdami döntése előtt került sor. Prága ugyanakkor azt is megígérné, könnyebbé teszi a cseh állampolgárság megszerzését azoknak a szudétanémeteknek, akik ezt kérni fogják. Bonn hivatalosan ugyan nem mondana le jogáról, hogy visszakövetelhesse a szudétanémetek elkobzott vagyonát, de kötelezné magát: a jövőben a vagyoni kérdésekre nem fog visszatérni. Ez a megfogalmazás állítólag megvédené Bonnt attól, hogy a szudétanémetek esetleg a kormánytól követeljenek kártérítést. A dokumentum a magyarokat is érintő Beneš-dekrétumokkal állítólag nem foglalkozik. A lap szerint a nyilatkozat szövegét várhatóan a cseh parlamenti választások után hozzák nyilvánosságra, mert a jelenlegi cseh kormánykoalíció attól fél, hogy az ellenzék a dokumentum bizonyos érzékeny pontjait ellene használja fel a választási kampányban. ÚJ SZÓ, 1996. április 6. 3. 26. SZÁMÚ DOKUMENTUM Havel a beneši dekrétumokról Václav Havel cseh köztársasági elnök szerint nincs semmilyen alapja az ausztriai Szudétanémet Szövetség azon követelésének, hogy Csehországnak, amennyiben be akar lépni az Európai Unióba, akkor hivatalosan bizonyítania kell „demokratikus európai irányultságát, beleértve a beneši dekrétumok hatályon kívül helyezését is". Az említett követelés szombaton a Szudétanémet Szövetség bécsi találkozóján elfogadott dokumentumban olvasható. A dokumentum leszögezi, hogy a Beneš-féle dekrétumok a II. világháború után „a német, magyar és más nemzeti kisebbségek vagyonelkobzásának és 312