Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása

VI. A doukmentumok nem néma tanúk többé

hasonló tettek időszerűekké váltak napjainkban a mi régiónkban is. Cseh-Szlovákia, Magyarország és Lengyelország erőteljesen kibontakozó együttműködésére, egy ilyen lépés megtételére is kiváló impulzus lehet. Több száz éves közös történelmünket közös igyekezetek, közös munka, közös küzdelmek jellemzik. Ezt az utat győzelmek és vereségek szegélyezik csakúgy, mint közös gondjaink sora. Közösen éltünk meg szenvedéseket és volt néhány kölcsönös konfliktusunk is. Az gondoljuk, hogy a felnőtt és demokratikus társadalmaknak rendezniük kell a múlt eme adósságait is. Javaslatunk előterjesztésével vagyunk bátrak felhívni a figyelmet a szlovák nemzet és a magyar nemzeti közösség közti viszony sajnos máig tartó rendetlenségére Szlovákiában. Úgy gondoljuk, megérett az idő arra, hogy kölcsönösen őszintén kezet szorítsunk. Ehhez az első lépés véleményünk szerint az kell legyen, hogy leszámoljunk azzal a problémával, amit a „kollektív bűnösség" elvének alkalmazása jelentett hasonlóképpen, mint az az elmúlt évben a zsidó származású állampolgárokkal a német állampolgárokkal szemben megtörtént. Kedves kolléganők, kollégák! Bizonyára lesznek Önök között olyanok, akik az 1945—48 közötti időszakban lejátszódott eseményeket együttélésünk más időszakaihoz, mindenekelőtt az 1938—45 közöttihez szeretnék kötni. Mi, ezen dokumentum előterjesztői őszinte sajnálatunkat fejezzük ki az akkor történtek iránt is, és tudatosítjuk, hogy a szlovák—magyar együttélésnek régiónkban több tisztázatlan momentuma van. Ezek azonban nemzetközi jellegű problémák, meghatározásukra és a megoldási javaslatok előterjesztésére a szlovák és a magyar parlament közös bizottságot alakított. Tekintettel azonban a nézetek különbözőségére az egyes történelmi helyzeteket illetően, munkájuk valószínűleg hosszadalmas lesz. A „kollektív bűnösség" elvének alkalmazása a magyar nemzetiségű lakossággal szemben 1945 és 48 között azonban olyan egyértelműen belpolitikai probléma, amelyről éppen és csakis a Szlovák Köztársaság legfelsőbb törvényhozó testületének talaján kell beszélnünk. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a kollektív bűnösség elvének alkalmazása komplex probléma, amely a Szövetségi Gyűlést és a köztársasági elnököt is érinti; a 104/1945, 4/1945, 50/1945, 21187/1945, 99/1945 számú SZNTrendeletek viszont csakis a Szlovák Nemzeti Tanácsot és senki mást. Tisztelt Szlovák Nemzeti Tanács, javaslatunk előterjesztésével lehetőséget kínálunk a Szlovák Köztársaság legfelsőbb törvényhozó testületének arra, hogy újabb lépést tegyen meg a múlt terheitől való megszabadulás útján. Biztosak vagyunk abban, hogy valódi demokraták számára ennek a lépésnek a megtétele megtiszteltetés lesz. Előterjesztésünkről az SZNT plénumában a szavazást vita nélkül javasoljuk megvalósítani. Pozsony, 1992. március (Megjelent az ÚJ SZÓ 1992. április 1-jei számában) 18. SZÁMÚ DOKUMENTUM Franz Neubauer nagyra értékeli a szlovák—német kapcsolatok színvonalát Csehországtól eltérően Szlovákia kész elfogadni a német kisebbséget. Mit tekint a szudétanémetek szóvivője jogilag tarthatatlan helyzetnek? Nürnbergben vasárnap befejeződtek a 45. szudétanémet napok. A rendezvény előestéjén az „Europa vincet" c. folyóirat interjút készített Franz Neubauerrel, a szudétanémet Landsmanschaft szóvivőjével. E szerkesztőség beleegyezésével most exkluzív módon közzétesszük az említett folyóirat számára készített interjú lényeges részét. Hogyan értékeli a csehországi és a szlovákiai német kisebbség pillanatnyi helyzetét? Egyúttal a lengyelországi, a romániai és a magyarországi németek életfeltételeivel kapcsolatos véleménye? Neubauer: Amíg Szlovákiában figyelemre méltó módon készek elfogadni a mai 304