Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása

VI. A doukmentumok nem néma tanúk többé

német kisebbséget, és szabad teret biztosítani kulturális fejlődésének, addig a cseh kormánynak még mindig nehezére esik elismerni a csehországi, a morvaországi és a sziléziai német kisebbséget. Nem vonatkozik törvény az iskolákban folyó anyanyelvű oktatásra és a német nemzetiségű cseh állampolgárok elkobzott vagyonára. A csehországi, a morvaországi és a sziléziai németeknek nincs politikai képviseletük. Ugyanígy a cseh alkotmány semmilyen kisebbségi jogokat nem ismer. Ez tarthatatlan helyzet. E téren tehát a Cseh Köztársaságnak van mit bepótolnia a politikában és a törvényhozásban, s ne tekintsünk el attól a lehetőségtől, hogy el kellene kezdeni a tárgyalásokat az országból kiűzött németekkel. A Cseh Köztársasághoz képest Szlovákia e téren is számos lépéssel előbbre jutott, mert viszonya az ún. kárpát német (szlovákiai német) kisebbséghez lényegesen természetesebb és nem olyan görcsös, mint az a riadt és értelmetlen elzárkózás, amely a Cseh Köztársaságban a szudétanémet Landsmannschafttal szemben megnyilvánul. Az összes említett országot Csehország elé sorolhatjuk, amely az utolsó helyet foglalja el a kisebbségek iránti magatartás kérdésében. Hogyan ítéli meg a német—szlovák kapcsolatok jelenlegi helyzetét politikai és gazdasági téren? Neubauer: A német—szlovák kapcsolatokat kölcsönösen kedvezőeknek és fejlődésre alkalmasaknak tekintem. Vajon Csehországban és Szlovákiában annyira ragaszkodnak a beneši dekrétumokhoz, hogy ez komolyan veszélyeztethetné az említett kisebbségeket? Ha igen, akkor ez kétessé teheti a kétoldalú kapcsolatokat? Neubauer: Az úgynevezett beneši dekrétumok egyértelműen jogellenesek (habár itt-ott még nagyon védelmezik őket), s további hatályban tartásuk jogilag tarthatatlan helyzetet eredményez. Ezért a Cseh és a Szlovák Köztársaságnak érvénytelenné kell nyilvánítania őket. Természetes, hogy a kisebbségek mai létét is akut módon veszélyeztetik, mert amíg érvényben vannak, addig a vagyonelkobzás és a kollektív száműzetés nekik tulajdonított jogi eszméje érvényben marad. Az ilyen veszélyeztetést nem hagyhatják tartósan figyelmen kívül azok az államok, amelyeket a kisebbségekkel a nemzetiség és nyelv összeköti. Ráadásul elképzelhetetlen az Európai Unióhoz való csatlakozás, ha a beneši dekrétumok hatályban maradnak, mert meghatározó mértékben ellentmondanak az érvényes európai rendelkezéseknek és jogi normáknak. A beneši dekrétumok hatálytalanítása Szlovákia és Csehország legsajátosabb érdeke! A szerkesztőség megjegyzése: A beneši dekrétumok hatálytalanításának követelését azonban nem lehet csupán ennyire leegyszerűsítve egysíkúan nézni, ahogyan ezt Franz Neubauer teszi. Megítélésében nem lehet elkerülni a beneši dekrétumok elfogadását megelőző időszak értékelését és e rendelkezések hatálytalanításának jogi következményeit. SLOVENSKÁ REPUBLIKA, 1994. május 24. (Az interjú készítőjének nevét nem közli a lap) 19. SZÁMÚ DOKUMENTUM A beneši dekrétumok a maguk korának realitásai voltak Václav Klaus miniszterelnök interjújából A nemrégiben tartott szudétanémet napokon a német kormány képviselői részéről is elhangzott olyan követelés, hogy hatálytalanítsák a beneši dekrétumokat. Nálunk is feltűntek olyan vélemények, hogy ezek a dekrétumok embertelenek voltak, mindenekelőtt azért, mert a kollektív bűnösség elvéből indultak ki. Hogyan vélekedik a beneši dekrétumokról és esetleges hatálytalanításukról?