Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása

VI. A doukmentumok nem néma tanúk többé

megrázkódtatástól, bizonytalanságtól és kellemetlenségtől mentesen valósuljon meg, a Szlovák Liga tagjai sorába hívja. LEGYEN A SZLOVÁK LIGA TAGJA! Baráti ligás körökben, tanfolyamokon, gyűléseken, esti foglalkozásokon, a Szlovák Liga sajtójának, a reszlovakizáltak, az áttelepültek és a vegyes nemzetiségű vidékek számára szerkesztett Náš národ (Nemzetünk) című lapunk előfizetésével nemcsak a szlovákokhoz hozzuk közel, hanem bekapcsoljuk a szlovák közösségbe, és átneveljük, ugyanakkor biztosítjuk Önnek a jogegyenlőséget, a biztonságot, és védjük minden cselekedetét, vállalkozását. A Szlovák Liga tagságával nemcsak e védelemért járó tartozását törleszti, hanem nyíltan bizonyítja, hogy őszintén és komolyan gondolta a reszlovakizálását, s ezzel biztosítja saját és családja jövőjét. Honfitársi üdvözlettel elnök főtitkár (Alatta a jelentkezési és előfizetési lap.) (Forrás: Vadkerty K.: A reszlovakizáció) 6. SZÁMÚ DOKUMENTUM Clementis javaslata a „szlovákiai etnikai magyarok kérdésének megoldását" illetően Állami Központi Levéltár — Prága Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának volt Levéltára, F 100/1 állag, 49. köteg, 318-as egység, Clementis javaslata dátum nélkül (1946 nyarán) A magyarkérdés rendezésének nemzetközi vonatkozásai Közöttünk és Magyarország között a szlovákiai etnikai magyarok kérdésének megoldásával kapcsolatban két nemzetközi és politikai probléma létezik. Véleményem szerint egyik kérdést sem lehet tisztán nemzetközi-politikai eszközökkel megoldani, de elő kell készíteni a kérdés belpolitikai rendezését. Az említett két probléma a következő: a) a magyarokat rá kell kényszeríteni a lakosságcsere-egyezmény teljesítésére; b) a párizsi békekonferencia határozata alapján tárgyalni kell a magyarokkal a szlovákiai etnikai magyarok kérdésének megoldásáról. A magyar fél — természetesen — a két kérdés összekapcsolására törekszik, mindenekelőtt azért, mert a lakosságcsere-egyezmény elodázását kétoldalú tárgyalásaikon várhatóan zsarolásra fogja felhasználni, azért is, mert a magyar kormány a valóságban még nem gondoskodott a Szlovákiából kitelepítendő magyarok elhelyezéséről, s nem vállalhatja a felelősséget saját közvéleménye előtt főként akkor, ha ez a hiányosság az áttelepültek megérkezése után tudódik csak ki. Érthető, hogy mi semmi szín alatt sem érthetünk egyet a két kérdés formális összekapcsolásával. Ma már nyilvánvaló, hogy az egyezményes lakosságcsere addig nem valósul meg, amíg nem kezdődnek el a párizsi békekonferencia határozata szerinti tárgyalások. Az adott helyzetben lehetőségünk van arra, hogy külföldi politikai nyomással befolyásoljuk a magyar kormányt, mert ez a kérdés részben még a Szövetséges Ellenőrző Bizottság hatáskörébe tartozik. (...) Az első módszer az egyezmény egyoldalú végrehajtása lenne. (...) Ezért belpolitikai eszközökhöz kell folyamodnunk, vagyis a magyar lakosságot a cseh országrészekbe kell átszállítani, az első 287