Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása
IV. Beneš és Esterházy
IV. BENEŠ ÉS ESTERHÁZY A politikai bátorságról szóló könyvében John Kennedy ezt úja: „Kockáztatniuk kell-e a férfiaknak politikai karrieijüket a lelkiismeretük érdekében, pusztán olyan elvek miatt, amelyeket utólag helyesnek nyilvánítanak, s aztán majd a jövőbeni nemzedékek elismerik a bátorságukat? Nem hiszem. Az Amerikai Egyesült Államokban, ahol valaha fivér a fivér ellen harcolt, nyilván nem úgy ítéljük meg a bátorságukat, hogy a zászló színét firtatjuk, amely alatt harcoltak." Kennedy tézisének természetesen megvannak a határai, de a közöttük levő hely elég tágas ahhoz, hogy egy Esterházy János típusú ember is elférjen ott. S így nem marad más hátra, mint hinni abban és azért munkálkodni, hogy a közép-európai nemzetek valamikor a jövőben képesek legyenek ezzel a nagylelkű távolságtartással szemlélni egymást. Akkor Közép-Európa nemzetei megírhatják majd „A bátorság arcélei "-t. Nem kétlem, hogy Esterházy Jánosnak ebben a könyvben megtisztelő fejezet fog jutni. Bohumil DOLEŽAL: Esterházy János esete, 1995 Peter Greguš EDVARD BENEŠ —A TRAGIKUS PARADOXONOK POLITIKUSA* Tíz éve, amikor közeledett Edvard Beneš, az utolsó nem kommunista csehszlovák elnök születésének századik évfordulója, a szerkesztőség arra kapott utasítást, hogy ne foglalkozzon túlságosan sokat ezzel az évfordulóval. Azt suttogták, hogy ez az utasítás Husák elnök kívánsága volt. Feltehető, hogy bármiképpen írtak volna is cikkeket Benesről az előző rendszer megszabta keretek között, ezek mindenképpen olyan problémákat vetettek volna föl a nyilvánosság előtt, amelyekről akkor jobb volt nem beszélni és gondolkodni. Feltehetők ma ezek a kérdések? Mintha ennek az államnak keserves történetére emlékeztetne az, ahogyan a csehszlovák elnökök végezték. A közvélemény nyomására kellett lemondania Novotnýnak és Husáknak, Benešnek azonban kétszer kellett lemondania. Az első lemondást a müncheni egyezmény kényszerítette ki. Vajon megérti valaki, mennyire volt a csehszlovák állam tragédiája elnökének személyes tragédiája? Azok, akik elítélték és elítélik a Szovjetunióval való összefogását, megfeledkeznek arról, hogy azok a nagyhatalmak, amelyeket Csehszlovákia oly híven szol133