Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása

IV. Beneš és Esterházy

IV. BENEŠ ÉS ESTERHÁZY A politikai bátorságról szóló könyvében John Kennedy ezt úja: „Kockáztatniuk kell-e a férfiaknak politikai karrieijüket a lelkiismeretük érdekében, pusztán olyan elvek miatt, amelyeket utólag helyesnek nyilvánítanak, s aztán majd a jövőbeni nem­zedékek elismerik a bátorságukat? Nem hiszem. Az Amerikai Egyesült Államokban, ahol valaha fivér a fivér ellen harcolt, nyilván nem úgy ítéljük meg a bátorságukat, hogy a zászló színét firtatjuk, amely alatt harcoltak." Kennedy tézisének természetesen megvannak a határai, de a közöttük levő hely elég tágas ahhoz, hogy egy Esterházy János típusú ember is elférjen ott. S így nem marad más hátra, mint hinni abban és azért munkálkodni, hogy a közép-európai nemzetek valamikor a jövőben képesek legyenek ezzel a nagylelkű távolságtartással szemlélni egymást. Akkor Közép-Európa nemzetei megírhatják majd „A bátorság arcélei "-t. Nem kétlem, hogy Esterházy Jánosnak ebben a könyvben megtisztelő fejezet fog jutni. Bohumil DOLEŽAL: Esterházy János esete, 1995 Peter Greguš EDVARD BENEŠ —A TRAGIKUS PARADOXONOK POLITIKUSA* Tíz éve, amikor közeledett Edvard Beneš, az utolsó nem kommunista cseh­szlovák elnök születésének századik évfordulója, a szerkesztőség arra kapott utasítást, hogy ne foglalkozzon túlságosan sokat ezzel az évfordulóval. Azt sut­togták, hogy ez az utasítás Husák elnök kívánsága volt. Feltehető, hogy bármi­képpen írtak volna is cikkeket Benesről az előző rendszer megszabta keretek között, ezek mindenképpen olyan problémákat vetettek volna föl a nyilvános­ság előtt, amelyekről akkor jobb volt nem beszélni és gondolkodni. Feltehetők ma ezek a kérdések? Mintha ennek az államnak keserves történetére emlékeztetne az, ahogyan a csehszlovák elnökök végezték. A közvélemény nyomására kellett lemondania Novotnýnak és Husáknak, Benešnek azonban kétszer kellett lemondania. Az első lemondást a müncheni egyezmény kényszerítette ki. Vajon megérti valaki, mennyire volt a csehszlovák állam tragédiája elnökének személyes tragédiája? Azok, akik elítélték és elítélik a Szovjetunióval való összefogását, megfeledkez­nek arról, hogy azok a nagyhatalmak, amelyeket Csehszlovákia oly híven szol­133

Next

/
Thumbnails
Contents