Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása

III. Az embertelen csehszlovák jogszabályok máig kísértő szelleme

14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 A tulajdon visszaadására nem jogosultak azok a személyek, akiket mint koilaboránsokat elítéltek. Die Welt, 1992. április 18., 6. Mint például a prágai külügyminisztérium egyik képviselője Bonnban, a Prágai Szerződés ratifikálása alkalmából tartott sajtókonferencián. Idézi: Herman Raschhofer: Die deutsche Reparationsregelung und die Reparation in der Tschechoslowakei, in: Um Recht und Freiheit (1977) 496. Uo. 498. Seidl-Hohenveldern, Ignaz

—Ipsen, Knut: Entschädigungspflicht der Bundesrepublik für Reparationsentzogenes Auslandsvermögen (1962) 132. RGBl. 1910. 107. Verdross, Alfred

—Simma, Bruno: Universelles Völkerrecht 3. kiad. (1984) 1343.; SeidlHohenveldern, Ignaz: Völkerrecht 6. kiad. (1987) Rdnr. 1776. RGBl. 1938. II., 895. Vö. a Hágai Konvenció 1. cikkelyének 1. bek. és 2. cikkelye állampolgársággal kapcsolatos konfliktusok bizonyos kérdéseiről, 1930. április 12. Ermacora, Felix: Die sudetendeutschen Fragen. Jogi szakvélemény a Német Szövetségi Köztársaság és a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság közötti, a jószomszédságról és baráti együttműködésről szóló törvény szövegéről. München (1992), 181. pont: „Ez azt jelenti, hogy a csehszlovákiai szudétanémetek és németek mezőgazdasági vagyonát nem mint „idegen" tulajdont, hanem mint német nemzetiségű csehszlovák állampolgárok tulajdonát vették el." Ermacora véleménye a földreform-határozatról: i.m. 181. pont. Vö. Raschhofer, Hermann: Die Vermögenskonfiskationen der Ostblockstaaten (1956) 14. Ermacora: i.m. 184. pont. Ipsen, Knut: Völkerrecht, 3. kiad. (1990) 43. Ermacora: i m. 184. pont. Raschhofer: i.m. 14. Lásd Walter Leisner: NJW 1991.1572. Lásd még Otto Kimminich: Die Eigentumsgarantie im Prozess der Wiedervereinigung (1990) 72., amely az NDK-beli földreform diszkriminatív mivoltát vizsgálja. Ehhez és ezen elveknek általános érvényre juttatásához lásd Rabi, Kurt: Zur Frage des Verbots von Massenzwangssiedlungen nach geltendem Völkerrecht, in: UŐ. (szerk.): Das Recht auf die Heimat (1965) 152. Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének 1946. december 11-én hozott, 95 (1) sz. határozatában is kinyilvánították a nünbergi joggyakorlat általános érvényességét. Nyomtatásban: Djonovich, Dusán J.: United Nations Resolutions I. sorozat I. rész 1946—1948,175. Ermacora: i.m. 106. pont; de Zayas, Alfred: Die Vertreibung in völkerrechtlichen Sicht, in: Blumenwitz, Dieter (szerk.): Flucht und Vertreibung (1987) 246. Ermacora: i.m. 111. pont; Kimminich, Otto: Aus Politik und Zeitgeschichte. B 33/90, 43.A 41. oldalon Kimminich kifejti, hogy a kitelepítés tilalma a klasszikus nemzetközi jogban azért nincsen külön rögzítve, mert a nemzetközi jog fennállása óta abból indul ki, hogy az emberek egy adott helyen vannak letelepedve. A kitelepítés tilalma egyszerűen immanens a nemzetközi jogban. Vö. például: a Kulturstiftung der deutschen Vertriebenen kiadásában megjelent Vertreibung und Vertreibungsverbrechen 1945—1948 (1989) című munkával. Ermacora: i.m. 105. pont. Ermacora: i.m. 186. pont. Ehhez lásd még: Raschhofer: i.m. 14., amely rávilágít: „Az elkobzások nem önálló jogi aktusok, hanem a kitoloncolások és a kitelepítések következményeiként elrendelt intézkedések" Ermacora: i.m. 187. pont. Lásd még: Christian Tomuschat bírálatát Ermacora idézett művéről a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, 1992. május 5., 11. Mečiarnak a Dunamenti Államok Munkaközösségének találkozóján, Nürnbergben tett kijelentéseihez vö. Süddeutsche Zeitung, 1992. szeptember 26—27. A második világháború előtt mintegy 150 ezer kárpáti német élt Szlovákiában, akik 1945 után a szudétanémetek sorsában osztoztak. Szlovákiában ma körülbelül 5000 ember vallja magát német nemzetiségűnek.