Sellyei József: Elfogyott a föld alóla, Pecsétes élet

Szekeres-ház előtt. Ők is ugyanazzal a feladattal voltak megbízva, mint Karcsi, de bennük nem volt annyi szemfülesség, hogy a kocsmába is bemerészkedtek volna. — Hova ment? — Ugyi, a kocsmában már nincsen? — A hegyre ment? — Nem mondott valamit? — Mit mondott? Mint hírmondó, úgy beszélt velük Karcsi ott. — Ide hallgassatok! Annyit mondott, hogy nehezebb lesz a munkája a két csendőr miatt, de ő mégis fölgyújtja a falut. Hát azért azt mondta, hogy meg köll mondani mindenkinek, hogy minden házból hordják ki a féltenivalót olyan helyre, ahol a tűz nem érheti. Megszeppent az öt lélek. — Hát tűz lesz? Éreződött körülöttük a levegőben, hogy rettenetes lesz. Mert jó erős szél fújt le a hegyről. A falu pedig a hegy felől nyúlt el hosszúkásra a dombon. Ha a hegy felől egy ház kigyullad, akkor nincsen a pusztításnak megállása, mert a zsúfolt összevisszaságban álló zsuppfödeleket nem takarhatja el a tűz elől semmi. Se fa, se tűzfal. A suhancok szétvitték a fenyegetést. A falu, amelyiknek az emberei mindenkoron hagytak, hogy idegen akaratok diktáljanak bele az életébe, most egyöntetűen lódult meg. Siető akarással hordott mindenki vizet a patakból, hogy készen legyen a védelemre is. Minden fölösleges 41