Sellyei József: Elfogyott a föld alóla, Pecsétes élet

Karcsi megzavarodott. — Beszélhetsz egyenesen — mondta Ferkó szelíd szóval — én is egyenesen beszélek. — Hát azért küldtek. — Többen is vagytok

1? — Azt nem tudom én. — Hát idehallgass! A munkám nehezebb lesz, mert két csendőr jön. De én elvégzem. Hát azért mondom: mindenki hordja ki a féltenivalóját oda, ahol tűz nem érheti. Nem mondott semmi mást. Még féldeci rumot kért a kocsmárostól, azt megitta, aztán kiment az udvarra és hátrafelé indult. A kocsmaudvar végében egy pajta állott, azt megkerülte és elindult föl a hegyre, az erdő felé. A suhanc nézett utána, nézett és nem tudta, hogy most mit csináljon! Menjen az embere után az erdő felé, vagy induljon az uccájába azokkal a szavakkal, amiket Ferkó bízott rá üzenetnek. Végül aztán nekiindult a falunak, hazafelé. A két csendőr abba az öt suhancba botlott, akiket a többi ucca küldött leselkedésre. Kikérdezték az öt suhancot az egész világ felől, aztán, amikor világosabb lett előttük a falu dolga, fölkerekedtek a bíró háza felé. * Kárász Karcsi sietett a néptelen uccán. Egyedül benne volt meg a bizonyossága annak, hogy fenyegetés Bondó Ferkó akkor is, ha most kiment a faluból a hegy felé. Találkozott az öt suhanccal. Mohó kíváncsisággal fogta őt közre az öt suhanc a 40