Grendel Lajos: Éleslövészet, Galeri, Áttételek

Éleslövészet

tézek a férfiasságukat a lukulluszi rémlakoma következ­tében — sokuk talán örökre. Meglehet, írja, hogy az ételnek egy részébe valaki tréfából még mérget is kevert. 5 Sajnos, az elbeszélő nem teheti meg, hogy mindenestül a fantázia birodalmába utalja Somogyi Juhász Péter be­számolóját, noha tartózkodni kíván az általánosításoktól. Nem lehet véletlen azonban, hogy bármi történjék is az országban (s minél nagyobb horderejű esemény, annál in­kább), azt az elbeszélő szülővárosában zabálással reagál­ják le. A rituális zabálás mint a város történetének egyik motorja nem mellőzhető szempont, s visszamenőleg bizo­nyos mértékben hitelesíti a Somogyi Juhász Péter beszá­molójában foglaltakat. Kétségtelen, hogy a császári (szul­táni) ajándékozás óta valami történelmi átok ül a váro­son. Az elbeszélő nagyon jól emlékszik rá, hogy vala­hányszor a közelmúltban válságosra fordult a nemzet­közi helyzet, városszerte fejedelmi lakomákat csaptak, s még a csecsszopók is több tejet szívtak, mint más, közönséges napokon. A közelmúlt történelmi katakliz­máinak emlékét rendszerint pazarul fűszerezett fogások szomszédos emléke illatozza be; lőporszag és fűszerillat keveredik békésen az elbeszélő szüleinek visszaemléke­zéseiben is. Tény, hogy a város újkori története elvá­laszthatatlan attól a hallatlanul erőteljes lendülettől, amelynek első pusztító napjaiban májzsugorodást kapott egy európai hírű diplomata és emlékiratíró. 20

Next

/
Thumbnails
Contents