Grendel Lajos: Éleslövészet, Galeri, Áttételek

Éleslövészet

anyját ápolta. D. Boldizsárt tízéves korában örökölt elmebetegség támadta meg. Sorsa az lett, ami a legtöbb csendes őrülté. A (tapintatos) felnőttek kikerülték az utcán, a (komisz és még őszinte) utcakölykök úton-útfélen csúfolták, kövekkel dobálták, egyszer talán meg is verték. Mindez eddig eléggé hétköznapi és sok más analóg tapasztalatból nagyon is ismerős helyzet ahhoz, hogy épp csak megemlítsük. Valaki egyszer azt mondta, elképzelni is iszonyú, hogy a fiú túlélje az anyját. Nem telt bele sok esztendő, és a fiú anyja rákban megbetegedett. Mondják, D. Boldizsár attól a naptól fogva, hogy az anyját hazahozták meghalni a kórházból, különös változáson ment át. Azelőtt naphosszat a városban csavargott. Most, hogy az anyja ágyban fekvő beteg lett, alig mozdult ki otthonról. Egyszer, legföljebb kétszer napjában, s mindig meghatározott céllal. Reggel kilenc és tíz óra között bevásárolt a házuktól pár száz méterre levő önkiszolgáló boltban. Tejet, vajat, kenyeret, fél kiló húst és fél kiló rizst vásárolt. Mindennap ugyanazt, ugyanabban a menynyiségben. Mosolyogtató lehet ez a monotónia, már akinek van kedve mosolyogni. A kasszánál a pénztárosnő kiveszi D. Boldizsár pénztárcájából a megfelelő összeget. Előfordul, hogy az egyik kasszánál többet vesznek ki, másnap viszont a másiknál egyetlen fillért sem. így a végső elszámolásnál valamiképpen egyensúlyba kerül a gazemberség a túlfokozott irgalommal. Lehetetlen nem gondolni rá, hogy a kétféle túlbuzgóság mögött végső soron azonos kényszer működik, s hogy ez a kényszer ugyanaz a kényszer, ami D. Boldizsárt ráveszi arra, hogy a beteg anyja szobáját napjában kétszer kitakarítsa, s hogy minden, az utolsó foghíjas fésűig, pontosan a helyén legyen a lakásban, hogy ez a tébolyítóan pontos rend valamiféle mozdulatlanságot és mozdíthatatlanságot, valami olyat imitáljon, ami időn túli és tartósan érvényes. A rend-teremtésnek (s nem rendteremtésnek) ez a megszállott és infantilis buzgósága az elbeszélő számára sem teljesen ismeretlen. Maga a helyzet is analóg. S a kiélezett alaphelyzet rákényszeríti az elbeszélőt, hogy ő is 128