Dobos László: Földönfutók, Egy szál ingben

Földönfutók

több kell belőle; jönnek, osztoznak apám titkában, jobbak is, rosszabbak is a hivatalos vámszedőknél. Tehetetlenek. Képtelenek mozdítani a sorsukon: megrekedt bennük az élet. Gondolataik mozgási tere ijesztően kicsiny, mintha kacska kezű, törpe emberek fenyegetnék a magas téli eget. Megalázottak. Gyengeségük taszító. A férfiak isznak, az asszonyok rémülten lesik amazok zavaros beszédét. Kábulatuk magyarázkodás, menekülés és félelem egyszerre. A szülői ház tanácstalan. Senki sem tudja, mi lesz holnap. Mire várjak? Apámék háza vakablakként nézi az utcát: félelmetes a marasztalás. Sóhajtozásuk küld, taszít, szótlanságuk házhoz és földhöz láncol. Erőtlen porszem vagyok, akinek saját maga felett sincs hatalma. Akaratom sincs. Milyen elhatározásokat szülhet ez a pálinkagőzös zagyvaság? Menjek? Maradjak? Vak világ, vakember: nevetséges kérdések — és tragikusak is. Félek, hogy ismét elfognak, elölről kezdődik minden, a kihallgatás, a kísérgetés, börtön. Három hazai iskolába is küldtem kérvényt, válaszra sem méltatnak. Egy út sincs előttem, merre induljak? Nappalra kelek, este fekszem; kínoz az idő múlása, választ sürgetnek az órák. A menés szüksége lassan erősödik bennem, mint az éhes ember kínja. Félve, gyámoltalanul le kell győznöm a félelmet, bátorítom magam. Nem is elhatározás ez, hanem védekezés; idétlen védekező mozdulat. El kell mennem. Ez az egyetlen, amit tehetek. Magába szív az éjszaka, mint sok más embert a nagyvárosok zajló sétánya. Ismétlődik és kezdődik minden elölről. Ismétlődnek a reggelek, az esték, a kételyek, a bizonytalanság s a takarót kínáló éjszakák. Ezerkilencszáznegyvenhat januárjának utolsó napjait mutatta a kalendárium. Ahogy bezártuk magunk mögött az ajtót, sírás görcsölt a torkomba. Északi vihar seperte a havat, hideg volt, kutyára is kegyetlen télidő. Hárman vágtunk neki az útnak: Berei Erzsi, apám és én. A lányt féltőn bebugyolálták, s csak a szemét, orrát és szájának egy darabkáját csaphatta a hó. Erzsi középütt gyalogol, védjük, ahogy lehet. Az ünnepek alatt betegeskedett, a feje fáj sokat. A kendő alá fáslit 94