Dobos László: Földönfutók, Egy szál ingben

Egy szál ingben

— Az igazság a hitem. — Sokféle az, gépész, az igazság sokféle, gépész. — Az éhes embernek hány igazsága lehet? Hány? — Éhsége a vagyona is, az hajtja — mondja Haraszti lassan. — Az éhség nem igazság, gépész — ellenkezik a kertalji. — Azzá válik. — Honnan tudod? — Próbáltam. — Akkor átrendezitek a világot? — Át. Akinek sok van, attól elvesszük. — A parasztokét is? — Csak a grófokét. — Szocialista grófok nem születnek majd? — Nem keresztelik meg őket, más lesz a törvény ... — Hadd tudjuk. — A munka lesz a törvény, annak lesz becsülete. — Az igazság is a munka lesz? — Az. — Ezt hirdette Jézus is, az ember szeretetét, a becsületes életet. s ; ' — Mi nem csak prédikálni fogunk ... — Hát a naplopókkal mit tesztek? — Mindenki dolgozni fog. — Az is, aki nem akar? — Mindenki. — Az ember természetével számoltok-e? — A törvény azt is megmondja majd. — Mindenre törvény lesz? — Mindenre. — Ki fog törvényt ülni, gépész? — Te is, én is, a lapátkezűek ... mindnyájan. — Az mindig az urak dolga volt. — Megtanulod. — Te mindent tudsz, gépész, megváltó kívánsz lenni, Jézus. Olyan jövőt mondasz, ami nem lehet sohasem, mert az ember az ember, akárhová teszik is le. Annyira buták mi sem va624