Dobos László: Földönfutók, Egy szál ingben

Földönfutók

akarom, hogy hallják a hangomat. Higgyék, hogy már nem vagyok. Elszálltam, elmentem. Nem engedelmeskedem. Nem csökkentem a magasságot sem, megszegem a repülés irányát is. A térdemre fektetett térképen piros csík jelzi az útvonalat. Inkább a folyó irányát követem, a víz színe még innen is kéknek látszik. Kék, olyan, mint a levegő. Én a nyugalmat szerettem, a megállapodottságot. Akkor éreztem magam biztonságban, ha semmi sem zavarta életemet. Valahogy jogot formáltam a szép, zavartalan pillanatokhoz. Ha későn is, rá kellett jönnöm, hogy aki csak a nyugalmára gondol, a halálát sietteti. Szerelmünk néma viaskodás volt. Sajnos, erre már csak akkor döbbentem rá, amikor Nelli nyughatatlan természete sajátommá vált. Egyre több ember szólt bele a sorsomba. Gyanúba fogtak, bizalmatlanok voltak hozzám, érzéketlenek és meg nem értők. Valami sértett állati ösztön hajszolt, hogy elégtételt szolgáltassak magamnak. Az igazságot kerestem ... Aztán rászedett Nelli. Megcsalt. Elhidegült, messze került tőlem, mint az ég a földtől. Kétségbeesésemben jelentkeztem ismét a hadsereghez. Visszautasítottak. Pedig ez volt számomra az utolsó lehetőség. Bizonyítani akartam, visszaszerezni az életet. Ki akartam tűnni. Nem árultam el senkinek, mi a célom, csupán én tudtam, hogy fölébe akarok kerülni az embereknek, mindennek, mindenkinek. „Túl van az időn." Ezt ismételgették. Ezzel akarták kedvemet szegni. Jártam, kilincseltem, kierőszakoltam a vizsgát, kierőszakoltam, hogy repülhessek. Erre az egy kártyára tettem fel mindent. A kétségbeesés olykor nevetséges lépésekre készteti az embert. Most már látom, nincs értelme, értelmetlen ez az erőlködés. Törpe vagyok, itt is, a földön is. Naivság. A naivság csupán szép szavakat mondhat, de az élethez ez vajmi kevés. A fülhallgatóba váratlanul zene verődik. Nem értem. Lehet, hogy ezzel akarnak nyugtatni. Aztán megint a parancsok következnek, az irányító tiszt hangján érzem a kétségbeesést. Jó ember, aggódik értem. Alattam nyugatnak fordul a folyó csíkja. Fuldoklás kör251