Dobos László: Földönfutók, Egy szál ingben

Földönfutók

jólesett lemaradnom. Hagyni, hogy menjenek, vállalják most már mások a félelmet. Hazafelé tartottam. Ugyanazon az úton, amelyen először indultam Pallaival a túlsó partra. Az utak emlékétől nehéz szabadulni. Erre vittük haza Fodor Andrist is, meg Tömörít. A rabbi is ezen az úton jött a faluba. Akkor azt hittem, hogy Szofer Lébi lába nyomát befújja a hó, s emlékét így őrzi meg a föld. A menekülők útjai nem változnak, rejtett ösvényeken csupán ismétlődnek a sorsok. Pallainak sem volt más választása: oda ment, arra ment, ahonnan a rabbi menekült ... Egyedül töröm a havat. Már túl vagyok a füzesen. Magam mögött hagytam az almáskerteket is. A legelő nagy fehérségén kicsinek érzem magam. Én sem vagyok több egy pontnál. Előttem, mögöttem széles, nagy térség; föld, ég, levegő ... Mégis fojt valami. Az én sorsom is belefér egy pontba. Köröttem minden mozdulatlan, s e dermedtség közepén kúszik, mozog egy kicsinyke folt. .. Nevem van, végtagjaim vannak, lélegzem, egyenletesen ver a szívem... Előttem messziség, fölöttem magasság. Nem lehet, hogy mindez tehetetlen fekete ponttá zsugorodjon, nem lehet, hogy az én sorsom semmiben sem különbözzön a rabbiétól, Tomoriétól, Pallaiétól. Akkor minek születtem? Fiatal is alig voltam: fellobbant s elszáradt bennem a kalandvágy. Komoly lettem, hirtelen koravén. Képzeletem is csak erőlködve támasztja fel a friss holtak emlékét. Berei Erzsit, Fodor Andrist, Tomorit hiába várom. Mi lett Szofer Lébivel, a rabbival? Már nincsenek illúzióim sem. Mit reméljek Magyarország némaságától? Megértést? Restelkedő magyarázkodást? Az emberi jogok hangos védelmét? Avagy a koldusnak járó kenyérdarabot? Láttam, próbáltam, megalázott még a szeretetet hirdető papi száj is. Északról hideg szél támad, átfújja a ruhámat, fagyasztja, merevíti az izmok mozgását. Elég volna hozzádőlni egy fa törzséhez, megpihenni kissé. Lecsúszni a fa mellé a földre, aztán elaludni. Reggelre megfagynék. Megszűnne egy pont, egy alaktalan folttal kevesebb volna. Utolsó erőmmel éne237