Dobos László: Földönfutók, Egy szál ingben

Földönfutók

A túlsó oldalon reszketve pislákol a fény. Megmozdulnak előttem a gyökérszálak, lehet, hogy járnak felettem. Eltévesztem a számolást, az első lobbanásra biztosan emlékszem ... Egy, kettő, három. Nehéz kivárnom, míg előkotorják a harmadik gyufaszálat... Az is lehet, hogy ez már a negyedik, tizedik ... Pallai mindig változtatja a jelzéseket. Mikor ideértünk, a csősz fehér karót szúrt a fa törzse elé. Ujjaim között sercegve lobban a fény. Kezem fejét kitartom a gyökérszálak elé. Utána csend, majd alaktalan szavak verődnek a parthoz. Beszélnek, tanácstalanok. Avagy eltévesztették a jeleket? Pedig mindent úgy csinálok, ahogy Pallai mondta. Annyira bebújtam a fagyökér alá, hogy már fáj a föld nyomása. Mennék, nyomakodnám hátrább, nem lehet. A túloldalon megnyílik a bokrok sűrűje, szürke libasor kúszik a víz széléhez. Jönnek, várom, hogy fentről csónak kúszik a sor elejéhez. Megcsobban a víz, megborzongok, hátam mögött egyszerre hideg lesz a föld. Egy, kettő, három... Hatan vannak. A szürke sor most eltörik. Az első ember, kezét magasra tartva, néhány lépéssel megelőzi a többieket. Várom, mikor vágja magát a vízbe és úszni kezd. Nem. Fél teste kint a vízből, most kissé az ár ellenében lépked. A víz színe megtörik, mintha hálót húznának a mélyben. Elveszett a csend is, a folyónak nincs külön hangja, a fának sincs, a földnek sincs. A háló egy pillanatra megrándul, a libasor megáll. Az első ember már vállával töri a víz közepét. November van, enyhe a levegő, de a hátamon hideg borzong és fut végig. A háló ismét megrándul, a víz felett egymásba fogóznak a kezek, felsőruhájukat fejükre kötözték, közelítenek, jönnek, mint a kísértetek. Már hallom reszkető lélegzésük ... Rátalálnak egy gázlóra, és most azon jönnek, hatan. Fejüket hátravetik: eget bámuló iszonyú lófejek. A barom tekintete is reszket a folyó mélysége fölött. Szűk ösvényen gázolnak, amelynek csak kevesen ismerik a titkát. Botot szeretnék eléjük nyújtani, hogy legyen mibe fogózniuk. Erőlködő nyögés lapul a part széléhez. A meredt lófejek körvonala egybeolvad a víz szürkeségével. 210