Egri Viktor: Agnus Dei, Égő föld

Égö föld

tos, hajbókoló véneknek, akik nagy szívét, nemességét em­legetik, vértelen ajakkal hálát emlegetnek. Nem gonoszabb Attilánál, Alariknál vagy Geizeriknél, akik hadaikkal őelőt­te Itália földjét dúlták. Minden foglalás a gyengék hullá­sát követeli, az erősebb jogán ölni kell, mert az ölés él­tet, növeli a foglaló erejét, ám az is öröm, ha kegyelmet oszthat, és békét teremthet ott, ahol már minden pusztu­lásra ítéltetett. — Ne féljen hadamtól Pavia! — mondta megbékélten. — Harcosaim ismerik parancsomat, és nem lesz senki, aki megszegné! — nyugtatta meg a véneket, és elbocsátot­ta őket. Csak most mondhatta igazán magáénak a Pó egész sík­ságát, hogy Pavia is a kezére jutott. Számba kezdte venni a had erejét. Emberfölötti munkát végeztek harcosai. A honszerzés és a hosszú ostromok meg­ritkították soraikat, fáradtak és kimerültek voltak. Eljött az ideje, hogy ne tartsa őket tovább vasban. Pihenő és erő­gyarapodás kell! Széledjenek szét törzseik és nemzetsé­geik közt, szeressék asszonyaikat és az új hon fekete sze­mű szép leányait, hogy viharálló, hatalmas faj sarjadjon erejükből. Néhány esztendei béke kell, míg kardforgatóvá nevelő­dik a törzsek fiatalja, az öregebbje kiheveri sebeit, és kész­let gyűl élelemben, takarmányban is. Okult a déli tarto­mányok rettentő pusztaságán. Ha megindul újra Róma ellen, a had java nem veszhet éhen a szegény, letarolt tarto­mányokban. Ujjongva fogadták a pihenő, a béke parancsát. Öröm volt kitörni a romokba döntött Pannóniából, és vitézi tetteket véghezvinni a honfoglalás évei alatt, de nagy öröm lesz nézni nyugalomban azt is, miként teremt bőséget az asszo­nyok, szolgák és rabok serény serege. Életük értelme volt a harc, mely a gyengébbet szolgává tette vagy elemész­tette, és most értelmet kerestek a pihenőben, amely lehe­tőséget adott, hogy a harcban szerzett vagyon szaporán gyarapodjék. Pihentek most kedvükre, mert ami haderő békében kel­,462

Next

/
Thumbnails
Contents