Darkó István: Deszkaváros

vizsgálódva nézte a két szakaszvezetőt. Grenda az iratok között bujdosott, tolla mély árkot ásott, amelybe már derekáig belé is bujt. Bolyós merészen felemelte a fejét és szembenézett a kapitánnyal. — Bolyós szakaszvezetőt is vigye magával, — igy fejezte be Szigetliy kapitány. A fiatal hadnagy intett az őrmesternek és Bolyósnak. Együtt kimentek a kaszárnyaudvarra. A tavaszi sár közepében, foltos ruhába öltözött katona ócska nyirfasepriivel utat kapart az udvaron. Átvergődtek a sáron s a nagy sárga felszerelési raktár elé értek. 2. Az irgalmatlanul hosszú épület még a békevilágból állt itt vaskosan lenyomott, elnyúlt téglatestével. Egyik oldalával, amelyen magas vakablakok hosszú sora foglalt helyet, az utcára nézett az óriási sárga épület. Vörösre festett téglákból készült párkányaival, poros szögleteivel a régi csontos katonai rendszert jelképezte. A felszerelési raktár mellett a főkapu nyitott utat a hátrább álló emeletes legénységi épületek felé. A kapu másik oldalán a raktárhoz egészen hasonló stilusban épült, csak valamivel magasabb és ablakokkal ellátott ezredirodák sorakoztak. A katonai bürokrácia és az anyagok raktárának épületei: ezek álltak az első sorban. Viszont a legénység épületei, — amelyek ablakaiban sűrűn lehetett látni derékig meztelen, fésülködő vagy harmonikával bajlódó fiatal legényeket, — a két főépület mögött voltak, másodrendűen, az óriási udvar eldugott messzeségeiben. Az épületek elhelyezése ilyenmódon a háborúba terebélyesedett katonai rend igazi képét mutatta. Az irott irányítás és az anyagok vaskos fontossága uralkodott az élő emberi testek fölött. A kapun egy szakasz lompos katona fordult be. — Az enyimek, — mondta Gáth hadnagy. 12