Zs. Nagy Lajos: Cudar elégia – Válogatott és új versek 1958-1980

TAVASZ A jeges árnyékok mögiil ámuló szirénák tutulása: Véget értek a rendkívüli állapotok, a kések hosszú éjszakái! Vörös tócsák közt ugrándozunk, mint a szöcskék, szemünkből ibolyacsokrok és egyéb tavaszi kellékek potyognak, körültapogatjuk, ejnye, ejnye, körültapogatjuk a lányok — legalábbis gondolatban —, a lányok ennivaló emlőcskéit, langyos és illatos légáramlatokba heverünk piros és pöttyös bogarak közé, s hallgatjuk, ahogy zakatolva és dörögve folyik az újjászervezett hormontermelés. 1968 65