Zs. Nagy Lajos: Cudar elégia – Válogatott és új versek 1958-1980

ESTI MESE I Alkonyodik, esteledik, az is telik, ez is telik, zsákok telnek meg sötéttel, kössük össze nagy kötéllel. Alkonyodik, esteledik, megvernének, de nem merik, de nem merik elkezdeni, én kezdjem el? Isten neki! Alkonyodik, esteledik, cudar csillag közeledik, leszáll az orrom hegyére, fölkergetem, hess, az égre. Alkonyodik, esteledik, az embert csak kinevetik, mert fekete, mint a tinta, s énekéhez fütty a minta. Alkonyodik, esteledik, az is telik, ez is telik, évről évre ez így telik, az embert végül megverik, s az élete is eltelik. 137