Zs. Nagy Lajos: Cudar elégia – Válogatott és új versek 1958-1980
II. Nyílik a mennyei akol, jönnek a dévaj angyalok, szárnyuk kacéran tündököl. Ilyen leszek, ha meghalok. Rágondolni is jó nagyon, micsoda szárnyam lesz nekem! Vidáman megvillogtatom a kéklő égi réteken. A legszentebb költő leszek, ezüstabronccsal ékes, lesz kárpitozott trónusom, hasonló Istenéhez. Ájtatos égi tehenek sűrű párába rejtenek, hitelezőim s híveim szép lassan elfelejtenek. 1977 138
/