Szenes Piroska: Csillag a homlokán

Az egész kocsi már egy paraszti lakomává változott, fehér kendőkből, zsíros papirosból súlyos darab fekete kenyerek, sült húsok, szalonnák kerültek az izzadt kezekbe, foguk alatt ropogott a húsos zöldpaprika. Evés közben a falatot nézték, egymásét is. De kínálgatni nem szokták egymást. Kata elővette a sült kacsát, amelyet anyja sütött neki az útra, keze rögtön zsíros lett, arca is nemsokára. Nem volt bicskája, otthon felejtette. Most fehér fogaival tépte, szaggatta a húst, és nevetett hozzá. Utána vizet ivott egy meleg üvegből, és aztán jóllakott sóhajjal hátradőlt. Hasa dudorodott szoknyakorca alatt, nevetett, és megveregette a gömbölyű kerekséget. Mindenki elzsibbadt, és ellustult. Akinek volt helye, el­dőlt, vagy a másikra borult. Legények a lányok ölébe akar­tak dőlni, még egyszer fölcsapott a pufogó lárma és sikongó nevetés. Aztán nagy szuszogások és csöndes beszélgetés kez­dődött. A meleg összeszorult, a levegő sűrűnek látszott. Az idősebb férfiak helyükben hátradőlve, izzadságban úszva horkoltak. Félig hunyt pillájuk alatt látszott kifordult sze­mük vak fehérje, szájukban ijesztőn álltak a hiányos fekete fogak. Kata megrettent tőlük. Melege is volt, és kinőtt, ócskábbik pruszlikja úgy leszorította fejlődő kövérke mel­lét, hogy elnyomta a szívverését. — Nagyon meleg van, Marka — szuszogta. De Marka sovány és vérszegény teste éppen most érezte jól magát, sápadt arca most pirult rózsaszínre. Kék szemét nyugtalan lánggal fúrta a lomha enyelgésbe kábult lányok és színleg alvó legények közé. Ajkán mosoly reszketett. Kata idegenül érezte magát, lecsúszott a padkáról, és az egyik ablakhoz lopódzott. Mennyire meglepődött, mikor kitekin­tett! Domboknak, lankáknak nyoma sem volt. Végtelen sárga síkságba szaladt a szeme, az ég alja furcsán messzi volt. Megdobbant a szíve, arra gondolt, amit anyjának mondott az égről. Ez a nagy ég már nem borult a fejére. Ha felnézett az ég ragyogó magasságába, majd beleszédült. Mekkora ég! És senki nem vette észre, csak ő. Négy óra tájban átjött a kocsijukba Zelenyák, mondani 105

Next

/
Thumbnails
Contents