Szőke József (összeáll.): A csehszlovákiai magyar irodalom válogatott bibliográfiája (I.-IV.) 1945-1985

Bevezetés

tikai írásokat; az irodalmi életre vonatkozó közléseket (írószövetségi ügyvitel, szervezés, irodalmi viták, pályázatok, irodalmi díjak, nemzetközi érintkezések stb.); az irodalmi műveltség, irodalmi ismeretterjesztés, népszerűsítés tárgykörébe tartozó írásokat; a népköltészetről, népmesékről, folklórról szóló tanulmányokat; az eredeti irodalmi kiadványok, műfordítások, színműkiadás, gyűjteményes munkák, alkalmi kiadványok, sajtónk katalógusát. Nem adtunk helyet viszont azoknak az íróknak, akik csupán néhány alkalmi köszöntő verset, csasztuskát, karcolatot vagy elbeszélést írtak, s ténykedésük periferikus jelentőségű volt írásaik közlésekor is. Az általános részt a személyi rész követi. Ebben az egyes írók kiadványai, a róluk szóló ismertetések, kritikák, az időszaki sajtóban megjelent publikációik, valamint az íróról megjelent írások adatai szerepelnek. Itt közöljük műfordításaik bibliográfiai adatait is. Mindkét részben szükségét láttuk annak, hogy bizonyos mértékben túllépjük a szokványos irodalmi bibliográfiák műfaját, és megközelítsük a repertóriumjelleget, illetve ötvözzük a kettőt. Ez bibliográfiánk egyik jellemző vonása. Ugyanis célunknak tekintettük, hogy minél nagyobb mértékben tárjuk fel irodalmunk anyagát, közöljünk róla megbízható adatokat. Irodalmunknak sok fontos alkotása csak közlés formájában, a napisajtó hasábjain látott napvilágot. Ez nemzetiségi irodalmunk helyzetéből adódik, ezért kellett bibliográfiánkat ötvözni a repertórium elemeivel. A nevek írásában csupán a személyi részben regisztráljuk az időközben bekövetkezett névváltozásokat. Anyaggyűjtésünk során fontos esetekben figyelembe vettük a szignós írásokat is, de a szignókat feloldottuk. A szignók és álnevek jegyzékét csatoltuk bibliográfiánkhoz. Mint a legtöbb bibliográfia és repertórium elkészítése során, a legnehezebb feladat ezúttal is az anyag szakozása, megfelelő fejezetekbe osztása volt. Az áttekinthetőség megkönnyítése érdekében előfordul, hogy egy-egy címet több fejezetben is megismétlünk, ha tartalmával azokhoz is kötődik. Előfordul, hogy néhány irodalmi alkotás, főleg alkalmi vers, több közlésben Is feltűnik. Ilyenkor a további közléseket is jelöljük. A címek ismétlésével legfőképp azt akartuk elérni, hogy a kötet használója elsősorban az általános részben, egy-egy fejezetben együtt találja az adott kérdéskörre vonatkozó irodalmat. Ugyanezt a célt szolgálják a címek előtt alkalmazott törzsszámok és a hozzájuk kapcsolódó névmutató a kötet végén. Bibliográfiánk adatai csupán kiindulópontul szolgál [29]