Jankó Zoltán (szerk.): Csallóközi Muzeum (Bratislava. s.n., 1928)

Néhai Kisfaludy Zsigmond: Somorja az Árpádok alatt

jesztése érdekében királyaink s nemzetünk vendégszeretete oly kiváltságokkal tüntetett ki, melyek által a megyei hatóságok alól felmentettek, földjeik tulajdonjogát, vámmentességet, bíró- és lelkészválasztási jogot, szóval hatósági kiváltságot biztosítottak számukra, mikért és a rájuk eső közterhekért évenkint csekély adót, ú. n. dénárokat s újévi ajándékot fizettek, háború esetében pedig néhány fegyverest tartoztak a király seregéhez küldeni. b) A várjobbágyok (jobbagiones castri): ezek közül a vitézlők az általuk bírt várföldekért hadi szolgálattal, a földművelők pedig adók, közmunkák, szállás- és eleségadással tartoztak a vár és megye tisztviselőinek. A várjobbágyok, valamint a II. Endre alatt ezekből kiemelt s a várbirtokból adományokkal ellátott „királyi szolgák" örökösödési és birtoklási joggal valának ugyan felruházva, de földjeiket nem tulajdonjogon bírták és így csak királyi engedély mellett adhatták el. Ezekhez szabadság dolgában legközelebb állottak: c) a némi kedvező feltétel alatt uraiknál megmaradt szabadosok (libertini maiori libertatis), továbbá a nemzet nagy részét tevő pórok (jobbagiones, conditionales, coloni), kik mások földjén telepedve, ezek adófizetőivé lettek, de valamint a két előbbi osztály, úgy ők is szabad költözködés i joggal bírtak. Továbbá d) az udvarnokok (ministeriales, servi conditionarii), kik a király, a főpapok s főurak udvarai és uradalmaiban mint hadakozók, alsóbbrangú tisztek, fegyveresek, apródok, szakácsok, kézművesek, vadászok, halászok, harangozok, vincellérek, pásztorok, méhészek szolgáltak. Ezek, minthogy a most érintett szolgálatokra ivadékaik is köteleztettek, az 78