Jankó Zoltán (szerk.): Csallóközi Muzeum (Bratislava. s.n., 1928)

Khín Antal - 3. Csallóközi vizahalászat

seregében. Kénytelen volt békét ajánlani. Mikor az egyezség létrejött, a békekövetek egyúttal élelmet is kértek. A magyar király bőkezű volt. Sok egyébbel együtt 50 darab hatalmas vizát is küldött a német hadaknak. A vizahalászat a nagyurak szórakozásai közé tartozott. Oláh Miklós esztergomi érsek az 1537. esztendőből leír egy ilyen híres vizafogást, mely a Kisdunában és az Öregdunában történt. Ekkor ágyukat használtak, hogy a vizákat a folyó mély helyeiről kiriasszák. Habár a zsákmány nagyságában talán túloz is, mindenesetre igen jelentékeny lehetett az eredmény. Mesés gazdagsága egészen beleillik az Aranykertbe. (Oláh ezernél többre teszi a vizák számát egy halászat során.) Másik híres vizafogás volt az 1554. évben Királyföldön, a mai Aszód-puszta helyén. Ennek híres vizafogó-cégéjét az ekecsi halászok csinálták. Ezen a halászaton hatvan előkelő személy vett részt. Ott volt többek között az esztergomi érsek és vele számos főúr. Augusztus vége felé kezdődött a halászat és olyan arányú volt, hogy külön jelentést kellett tenni róla a királynak. Erre tavasszal Miksa főherceg is megnézte a csallóközi vizahalászatot és a zsákmány egy részét megvette. Élénk forgalom volt ekkor a bécsi udvarral; a vizák egy részét oda szállították. Néha egyszerre hét szekér indult megrakodva. Ezenkívül szállították a francia és lengyel királyi udvaroknak, Münchenbe a bajor hercegnőnek, a freisingi és augsburgi püspöknek is. Az enyhébb időszakban hajókon, elevenen szállították a vizákat, télen pedig jég között vaigy besózva hordókban. Komárom város jegyzőkönyveiben a XVI. században sűrűn vannak emlegetve a vizák. 52