Jankó Zoltán (szerk.): Csallóközi Muzeum (Bratislava. s.n., 1928)

Bittera károly: A mi falunk

B i í í e r a IC á roly a pozsonyi áll, főreáliskola nyug. igazgatója A mi falunk Azt mondják, hogy Csallóköz legszebb faluja Gúthor. Nem én mondom ezt, hanem azoknak a pozsonyi, meg külföldi utasoknak, kirándulóknak százai, akik két emberöltő folyamán hivatalos vagy üzleti ügyben egész Csallóközt bejárva, Gúthoron telepedtek le nyári pihenésre, fürdőzésre. Ne is szálljon velem pörbe senki fia, ha én kis falum ilyetén minősítéséhez szivem-lelkem egész melegével hozzájárulok. Hisz zsenge gyermekkorom legédesebb emlékei, a serdülő koromban ott átélt patriarkális családi élet minden bűbája ehhez a faluhoz fűz eltéphetetlen kötelékkel. A falu minden zege-zúga, a határ minden bokra-fája a sírkertben porladó őseimre, jó szüleimre, testvéreimre emlékeztet. Az érvényesülésért való küzdelem már rég elszakított ettől a falutól, de az élet fáradalmait kipihenni, a küzdelemben kapott sebeket gyógyítani mindig visszatértem a szülői házba, kis falumba és a sebek itt behegedtek, meggyógyultak. Kies fekvése, árnyas ligetei, élő vizeinek pázsitos, homokos, kavicsos partjai, fürdésre, halászatra kínálkozó csöndes öblei, széltől, portól mentes jó levegője Gúthort már rég alkalmassá tették a városi ember nyári pihenésére, üdülésére. A nyaralók egyetlen panaszának tárgya a sok szúnyog, igaz... A szabályozás óta sok élő Dunaág holt ággá, morotvává vált, melyekben — alacsony vízálláskor — milliószámra terem meg a szúnyog; de a szúnyogcsipés nálunk — tudtommal — még bajt nem okozott. A benszülött ember föl se veszi, megszokta; 14