Családi Krónika – Csehszlovákiai magyar elbeszélők 1948-1979

Grendel Lajos - Hűtlenek

az állásomba került. Valentíny azonban kiállt mellettem, a rágalmazók száját befogták, s azóta csönd van. Persze tudom, hogy a gyűlöletük tovább izzik a felszín alatt, s azt is tudom, hogy sokan szeretnének megtenni bűnbaknak, ha hagynám magamat. De vajon változik-e valami, ha engem menesztenek? Éhes vagyok. Pedig azelőtt, ha kellett, egy hétig is kibírtam tojásrántottán meg tejen. A zsebpénzből legfeljebb sörre futotta meg cigarettára. És moziba jártam. Azon a napon is ott voltam a tömegben, amikor felavatták a szélesvásznú mozit a városunkban. Verekedtek a jegyekért. Egy amerikai filmet vetítettek, Kleopátra, ez volt a címe. A fél város a főtéren tolongott, faluról is jöttek, autón persze. Mindenfelé autók parkoltak, eltorlaszolták a forgalmat, végül kénytelenek voltak két utcát ideiglenesen lezárni. Nemsokára vagy tíz Tatra fordult be a mozi udvarára, mögöttük egy autóbusz rendőrökkel, s egy másik tele katonatiszttel. A tömeg időről időre meglódult, s megostromolta a pénztárt, ahová pedig már kora délután kiakasztották a táblát: ZÁRVA. MINDEN JEGY ELKELT! Hazamentem. Lehetne az apám a késdobáló is. Otthon találom a kurvájával, rettenetes felfordulás, a szőnyeget kiégették, a bort szétlötyögtették a parketton. Azért megvagyunk csak valahogy. Ritkán veszekszünk, a kurvát is megszoktam. Kimegy a fürdőszobába, letusol, aztán felveszi az anyám szép világoskék hálóingét, s lefekszik aludni. Apám kikerget a konyhába. Nem hallod? A hölgy pihenni óhajt. Látja rajtam, mondja, hogy én is szívesen beszállnék, de hát mért nem hozok fel valakit magamnak. Egész nyáron nem csinálok semmit, csak döglesz délig az ágyban, mondja, meg hát csavargok. Mért? Lehet itt valamit csinálni? Rohadni. Csendben rohadni. Amióta Mari nővérem meghalt, az apám rettenetesen elhagyja magát. Iszik, és koszos, nem csodálkoznék, ha egy napon megtetvesedne. Marinak már jó a másvilágon. Angyal lett, az Isten könyörületes a bolondokhoz, szereti őket, mondhatnám, betegesen vonzódik hozzájuk. — Hát most ki az apád — kérdezi Sanyi —, meg ki a testvéred? — Hajaj! Nekem sok apám van, és mindenki a testvérem, csak » akarnom kell. De látom, hogy ez magas neki. Szóval felhagyott a késdobálással. 402