Családi Krónika – Csehszlovákiai magyar elbeszélők 1948-1979

Grendel Lajos - Egy este Amerikában

állított fűrészbakra és a teknőre, amely csordultig volt esővízzel. Csodálkozva látta, hogy minden változatlan, amióta elment. Félrehúzta a szúnyoghálót, s átlépte a konyhaküszöböt. Itt még világított neki a hold, de a szobában kénytelen volt gyufát gyújtani. — Mamácska! Émelyítő bűz terjengett mindenfelé, mintha évek óta nem szellőztettek volna. Az elhamvadt gyufaszálakat a padlóra szórta. — Mamácska! Az ágy megvetve, de üresen. A spaletták behúzva. — Mama! Hol vagy? Mielőtt elfogytak volna a gyufaszálak, visszament a konyhába. Most vette csak észre, hogy a pincelejárat résnyire nyitva van. Lebotorkált a lépcsőkön. Anyja egy korhadozó hordón ült, előtte gyertya pislákolt, annak a lángja fölött melengette a kezét. — Mamácska, hiszen te meghaltál! Anyja felsóhajtott: — És most boldog vagy? Halász megcsóválta a fejét. — De te sem vagy boldog, mamácska. Sohasem voltál boldog. Anyja zsebkendőt vett elő, s kifújta az orrát. Rettenetesen sovány volt, teste könnyű, akár a levegő. — Lejöttem ide fát aprítani, s akkor beállt az a fájás a derekamba. — Megtapogatta a derekát, ahol fájt. — Tíz éve... Lassan ez a gyertyaszál is elfogy. Halász leült melléje, a nyirkos levegő a csontjaiba hasított. Rohadt hely, az biztos. Ha esett, a víz lezúdult a Munkás utca felől ide a völgybe, s elárasztotta a pincéket. — Délután járt nálam Dobai. Mindennap hoz egy tányér pacallevest. Azt üzeni, holnap akár be se menj. Halász kábultan, reszkető gyomorral mászott elő a pincéből. Telihold volt, egerek zörögtek a kerti avarban, egy megriasztott sündisznó menekült be a teknő alá. Itt nyomtalanul múlnak el évszázadok? Sokáig azt hitte, végre egyedül van. Állt a kút mellett, és egy pénzdarabbal játszott a zsebében. Nézte a málnást, amelyet ellepett a derékig érő gaz és az embermagas csalán, s mögötte a kerítéslécek fűrészfogait, amint beleharapnak a csípős levegőbe. Aztán megreccsent egy ág, valaki lehuppant a földre. Halász a hang irányába fordult, s keserves 374