Családi Krónika – Csehszlovákiai magyar elbeszélők 1948-1979

Grendel Lajos - Egy este Amerikában

EGY ESTE AMERIKÁBAN Halász tekintete acéltűként fúródott a hármas szekrény tükörlemezének közepébe, s valahol a köldöke táján feltépte a hasfal zsírpárnáit és petyhüdt izomrostjait. Minden ép, tiszta és egészséges volt benne. Egy térképész buzgalmával cserkészte be meztelen testének hepehupás tájait, megfordult, végigbarangolta a hátát, amelyet vöröses szőrbozót nőtt be a nyakszirttől a farcsontig. Semmi árulkodó jel. Sorra vette, ami számításba jöhetett még. A pálcikalábakat, a gyűrődések és cérnaszálvonalak szabdalta lúdtalpmezőket, két lecsüngő karját, amelyre a húst mintha csak úgy odaakasztották volna. Se var, se kelés, még csak egyetlen pattanás sem, ami gyanút kelthetne. És mégis rothadok. Amikor elkezdtek építkezni, azt mondta az anyja: legelőször a lelked rohad meg. És most áll a ház. Halász végigsimította a hasát, s körbepillantott az irdatlan lakásban, amelyben egyedül volt. Égbekiáltó igazságtalanság, hogy az ember akkor krepáljon meg, amikor végre mindene megvan. A barackkal kezdődött még korán reggel. A konyhába ritkán tehette be a lábát, az Milka felségterülete volt; s a felesége kizavarta, elvégre kell egy zug a házban, ahová nem tolod be unos-untalan a pofádat. Szép, mi? Legfeljebb reggel, amikor ő már elment. Hát így van ez az én drágalátos feleségemmel; késő rajta változtatni. Milka ma reggel is felzabált minden zabálhatót, a jégszekrény kongott az ürességtől; csupán a szilvapálinkához nem nyúlt. Halász elővett egy mustárospoharat a kredencből, s félig töltötte. A pálinka tüstént elkábította, a konyha gumijáról párafüggöny emelkedett a magasba, s benne megtörtek a bútorok síklapjai. Visszatette az üveget a jégre, kihúzta magát, s ahogy így kiegyenesedett, megpillantotta a tál őszibarackot a kredenc tetején. Lehetett egy kiló is. Öklömnyi, gyönyörű barackok, sárgák és vörösek, puhára érettek. A kezébe vett egyet; ujjai szorítása alatt behorpadt a barack húsa, és csöppnyi sárgás lé buggyant ki belőle. 369