Családi Krónika – Csehszlovákiai magyar elbeszélők 1948-1979
Gál Sándor - Családi Krónika
— Pontosan aligha. Csupán az elképzeléseimet mondhatom el róla. Úgy hiszem, hogy két oka van az azonos szövegnek. Az egyik a hagyomány és a szokás, a másik pedig a református vallás puritánságában gyökerezhet. Ha egyszer látnál egy magyar református temetőt, csupa ilyen feliratot találnál. Vannak ugyan eltérések, itt-ott egy-egy bibliai idézettel megtoldják, de mást alig találni. Egy halom, egy fejfa vagy sírkő, név, évszám — ez minden. — Mit csinált ez az én dédnagyapám? — Szegény ember volt. B.-ben a Kis soron volt egy nádas háza, egy darab szőlője a Hegyen... Mestersége szerint takács volt. — Takács? — Az. Vásznat szőtt; lepedőket, törülközőkendőket s más egyéb vászonholmit. Az ő idejében még nagy keletje volt a vászonnak. Nyaranta a férfinép vászongatyában járt, abban is arattak. De leginkább csak télen szőtt. Az egyik rokonod szerint, aki még emlékezett rá, igen szép férfi volt, magas, pödrött bajszú, piros arcú ember. S mindig tisztán járt: Szép Szabónak is hívták a faluban. S azt is megtudtam, hogy nem dohányzott. A bort is csak módjával itta, kocsmába pedig évente egyszer-kétszer ha járt. — Ennyi az egész? — Nem. Van még más is, de az nem bizonyítható; állítólag politizált, s azért be is volt csukva... — Ez már igen! — neveti el magát István. — így már kezd tetszeni az öreg. — Mondom, hogy ez nem biztos. Tudod, amikor megszületett, a szabadságharc katonái bujdostak az osztrák hatalmasságok elől. Sokan nem hitték el, hogy Petőfi meghalt Segesvárnál... Hol itt, hol ott látni vélték, és sokan abban bíztak, hogy Kossuth visszatér... — Nemigen értelek... Hogy jön mindez így össze? — Egész könnyen lehet, hogy dédnagyapád apja Kossuth katonája volt. Képzeld el, hogy egyik ősöd esetleg találkozott Petőfivel vagy Jókai Mórral... De az is lehet, hogy ott volt Komárom védői között Klapkával. — S ezért csukták volna be a dédnagyapámat?! — Egész könnyen lehet... Persze csak közvetve. Azért a szellemért, amelyet Petőfi és Kossuth hirdetett. De mondom, hogy mindez csak feltevés, és semmivel sem bizonyítható. Lehet, hogy azért ült az öreg, mert valakit szájon vágott, vagy elemelt valamit. 226