Török Elemér: Árnyak és fények

Táguló idő

TÉLI MEZŐN I Körös-körül a dermedt, néma tér, vattafehérbe bűvölte a tél. Félelmes, fagyos mozdulatlanság — már új rügyekről álmodnak a fák. II Baktat a vándor, hó rajta a bunda, álmodna nyarat magának, ha tudna, a nap se süt le a dermedt mezőre — rég volt ennyire szomjas jobb időre. 78