Török Elemér: Árnyak és fények

Táguló idő

SZEPTEMBERBEN A TICE PARTJÁN Gubbaszt a réten hét aszú boglya, kongat felettük az ősz kolompja, verebek laknak jól csuda módon földre kókadó napraforgókon. Rigó füttyögi tele a berket, a juhász nyugodt nyájat terelget, majd bokor alá ül s furulyázik, a suttyó szél beledudorászik. Lila homályban rekettye borong, a nap az égen aranyló korong, madarak dala csengve vízbe hull, a galagonyán égő láz pirul. A szántásokat varjak lepik el, friss barázdában zömök nyúl figyel, zörög a kóró, magját szétszórja, bolyhos ökörnyál a lobogója. A nád közt apró zizzenések, hallgatózva falum felé nézek, megcsillan a nyárfák arany kontya, alattuk az éj ködágyát bontja. 79