Török Elemér: Árnyak és fények
Hétfő… vasárnap…
FÉNYEK ÉS ÁRNYAK A hűvös égről köd csüng le mélyen, szétterül szürkén a Puszta-réten. A határ, mint egy hatalmas tenger, összeolvad a kék végtelennel. Vetkőző fák közt csendben ballagok, pengnek a szélben villanyhuzalok. öszt pillant szemem, ködménen vágtat, nyurgulnak felém hóderes árnyak. Földre hanyatló dérverte rózsák, szirmaikat lassan a szélnek szórják. 160
/
