Török Elemér: Árnyak és fények
Hétfő… vasárnap…
KESERŰ POHÁR Jól haladunk, merre tartunk, szorongás lett életünk újra, torkunkig szisszen a bizonytalanság keserűsége, pirul a becsület porig alázva, körülfognak semmi-árnyak, emberpróbáló komoly idők járnak, nyelvünkre némaság szárad, tele vagyunk kérdőjelekkel, elménk belefárad a sok miértbe, mi várhat itten még ránk, jó lenne végül tudni már, elmúlik-e tőlünk a keserű pohár? 159
/
