Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek – Tények és adatok a csehszlovákiai nemzetiségekről

Mihály Géza-Végh László: Előszó

a nemzetiségek helyzetéről szóló 1968 októberében elfogadott alkotmánytörvények élet­be léptetésével és alkalmazásával. A statisztikai, gazdasági és szociológiai elemzésekből, az egyes népszámlálások eredmé­nyeiből egyértelműen kitűnik, hogy hazánkban a nemzetiségek aktív résztvevői az egy­séges csehszlovák népgazdaság építésének, a társadalmi, politikai és gazdasági átalakulá­soknak. Szocialista társadalmunk jól hasznosítja azt a felismerést, hogy a társadalmi ha­ladás fő mozgatóereje az anyagi javak termelője, az ember. Lenin szavaival kifejezve: a szocialista társadalom építése, céltudatos fejlesztése a nép érdekében és a nép közre­működésével történik. A CSKP XVII. kongresszusának szellemében kidolgozott gazdasági mechanizmusunk átalakítását célzó alapelvek tovább növelik az emberi tényező szerepét a népgazdaság fej­lődési ütemének meggyorsításában. A szakképzett, szakmailag és politikailag jól fel­készült, alkotó és kezdeményező dolgozók, ill. dolgozói kollektívák - nemzetiségi hova­tartozásuktól függetlenül - a műszaki haladás, szociális és gazdasági fejlődésünk legfonto­sabb és nélkülözhetetlen tényezői. A népgazdaság kiegyensúlyozott és gyors ütemű fejlő­dése ugyanakkor anyagi feltételeket teremt életszínvonalunk növekedéséhez, a népese­dési folyamatok pozitív irányú befolyásolásához, az egyes vidékek és tájegységek közötti gazdasági és szociális jellegű szintkülönbségek felszámolásához. A népgazdaságunk és a világgazdaság követelményeinek megfelelő igényes és jól vég­zett munka fontos előfeltétele országunk gazdagodásának, gyarapodásának. A dolgozó népünk összefogásával előállított új értékek mennyisége és minősége az egyes népgazdasági ágazatokban - mezőgazdaságban, iparban, építőiparban, kereskede­lemben és szolgáltatásokban stb. - nagymértékben befolyásolja a nemzetiségi kérdés po­litikai, jogi, gazdasági, társadalmi és kulturális megoldottságának fokát és terjedelmét. Gyakorlati példák bizonyítják, hogy a gazdaságilag fejlett országokban több anyagi és pénzügyi eszközöket fordíthatnak az egyes nemzetek és nemzetiségek sokoldalú fejlő­désére. Ennek keretében a legfontosabb a politikai és jogi egyenjogúság biztosítása, a megkö­zelítőleg egyforma életkörülmények és munkavállalási lehetőségek, illetve keresetek biz­tosítása. Nem lebecsülendő a lakosság biológiai újratermelődésének és a népesedési fo­lyamatok sokrétű támogatásának a megvalósítása, az anyanyelvi művelődési és továbbta­nulási lehetőségek biztosítása sem. Pártunk a marxista-leninista elmélet elveivel összhangban a nemzetiségi kérdés megol­dásában az itt felsorolt legfontosabb részterületek együttes figyelembevételéből, a teljes vagy komplex megoldás módszerének szigorú betartásából indul ki. Nem lebecsülendő az sem, hogy a szociális és kulturális fejlődés sok területét szocialista államunk közvetlenül a költségvetésből, illetve a társadalmi-fogyasztói alapból finanszírozza (pl. szociális jel­legű juttatások - családi pótlék, gyermekgondozási segély, ingyenes oktatásügy, egészség­ügy, a tudomány és a kutatás kiadásai). Igen fontos tehát az ilyen jellegű állami juttatások­nál a „nemzetiségi kulcs' 1 figyelembevétele és betartása. Mindez szorosan befolyásolhatja a nemzetek és nemzetiségek demográfiai, szakképzettségi, műveltségi szintjét, de rétegek és szociális csoportok szerinti összetételét, a nemzetek és nemzetiségek életszínvonalának az alakulását. Gyönyör József úttörő jellegű, adathalmazokat felölelő és elemző tanulmányából 8

Next

/
Thumbnails
Contents